Felhasználónév
Jelszó
Automatikus bejelentkezés 
:: Elfelejtettem a jelszavam!



Utolsó hozzászólások
Az utóbbi tíz üzenet
Quintus C. Dolabella
Vas. Jún. 11, 2017 10:20 pm
Maya Brändström
Szer. Május 24, 2017 8:29 pm
Maya Brändström
Csüt. Jún. 16, 2016 9:42 am
Cassandra
Vas. Ápr. 24, 2016 7:28 pm
Norah Sommers
Csüt. Márc. 31, 2016 10:11 pm
Lucretia Mantova
Csüt. Márc. 24, 2016 12:52 pm
Lilith
Szer. Márc. 16, 2016 8:21 pm



Suttogó hangok
Üzenj másoknak • Ne hirdess!




Share | 

 Rhys and Olga

Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next



Tárgy: Rhys and Olga    Szer. Okt. 29, 2014 5:01 pm

Rhys and Olga





Lábamat kibújtatva a habok sokaságából vetek rá egy pillantást és konstatálom, hogy az a fránya folt csakugyan ott van még. Az elmúlt napokban a kelleténél többször kérem meg a falkatagokat, hogy részesítsenek a megfelelő, testsúlyomnak és nememnek eleget tevő edzéssel, aminek ma jócskán megittam a levét. A gyógyulásom meglepően lassú, talán a fáradhatatlan munkának köszönhetően.
Viszont a mai napot nem ronthatja el semmi, még egy nyomorúságos folt se.
Kókusztej és mandula kivonatú tusfürdőm szinte körbelengi az egész fürdőszobát, s annak ellenére se akarok még kimászni a kellemesen forró vízből, hogy nem egy társam kért már. Édes istenem, miért tenném? Van még időm elkészülni, legalább ez a nap legyen teljes mértékben az enyém. Nőből vagyok, néha én is lophatom a napot, mártózhatok egész nap, hogy este Rhys oldalán jobban nézzek ki, mint múltkor. Akkor toprongyos voltam, kócos és javarészt meztelen. Ma csinos, figyelemfelkeltő szeretnék lenni.
Kiemelkedve a habok közül, kicsavarom a hajamból a vizet majd egy fehér törülközőt magam köré csavarva a tükröt hívom segítségül, hogy az előtt száríthassam meg a hajamat és egy nem túl bonyolult, viszont annál csinosabb frizurát készítsek magamnak. Azt kénytelen vagyok szem előtt tartani, hogy nem bálba megyek, csak egy randira. "Csak". Mióta úgymond, "szabadlábon" vagyok és nem egy rohadt sötét kis pincébe vagyok bezárva, azóta tanultam egyet mást többek között, hogy hogy kell elegáns, de nem túl kihívó öltözetet varázsolni alig fél óra alatt. Ez frizurát, ruhát és sminket jelent. Annak ellenére, hogy mennyi kínkeserves évet tudhatok magam mögött, ahhoz mérten kifejezetten jól haladok... legalábbis szerintem.
Egy laza konty, a ruhára való tekintettel pedig natúr, finom smink és már jöhet is a "testre való". Nem szeretem túlzásba vinni a dolgokat, így extravagáns ruhát nem szívesen keverek ugyan ilyen jelzővel illethető sminkkel vagy hajjal. Mindig kell valami ami lágyítja vagy ami épp ellenkezőleg, erősíti az összhangot. Így a laza konty és a natúr smink mellé tökéletes lesz egy vörös, mélydekoltált csipke ruha és egy ahhoz illőszintén vörös tűsarkú cipő. És csak, hogy ne legyen feltűnő az a folt a lábamon, alapozó és púder kerül rá. Vörös köröm, egy vékony arany lánc medállal és fülbevalóval és már kész is vagyunk.
Bevallom, kifejezetten szorongva érzem magam mikor kilépek a többségez, s azok - leginkább a hím tömeg - meglepetten, már-már nyálcsorgatva néznek végig rajtam és le se veszik tekintetüket rólam míg fülig vörösödve el nem tűnök a szemük elől.
- Hova mész szépségem? - kapja el a csuklómat egy vékony, hosszú ujjakban végződő kéz, én pedig vidáman csillogó szemekkel fordulok szembe Aurorával kinek aranyló haja szó szerint glóriát fest a feje köré.
- Végre eljött az én időm, hogy kiszabaduljak innen egy kicsit - suttogom mosolyogva.
Ruha

avatar
II. Seattle-i Falka
Brother of the Moon

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : Jégkirálynő
Gif vagy kép :
Play-by : Blanca Suarez
Vonal1 :
Faj : Vérfarkas
Posztok : 76
Kor : 22

Lakhely : Seattle
Rang : Falkatag
User neve : N.
Vonal2 :
Családi állapot : Hajadon
Különleges képesség : Jó fegyverforgató vagyok.
Foglalkozás : Tanuló
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Rhys and Olga    Szer. Okt. 29, 2014 11:44 pm



Olga & Rhys



Munka után rögtön az volt az első, hogy elkezdtem készülődni. Lerohantam a fürdőt és rögtön beugrottam a zuhanyzófülkébe. A megbeszéltnél ugyanis később engedtek el, pont ezen a napon, mikor randira kellett sietnem. Már egy héttel ezelőtt bejelentettem a főnökömnek, hogy egy bálra megyünk este és szeretném, ha nem tartana bent zárásig, mert akkor több mint egy órát fogok késni. De még így is vitatkoznom kellett vele, a kirúgásomat is megkockáztattam annak érdekében, hogy legalább fél órával a találkozó előtt leléphessek. Szóval ilyen mindfuckkal kezdődött az egész, ráadásul hiába nyomtam tövig a gázt ott, ahol lehetett, alig maradt néhány percem arra, hogy rendbe szedjem magam. Szerencsére a borotválkozást már elintéztem reggel, ahogy a hajamon sem kellett semmi különösebbet piszkálni. Ennek ellenére már szó szerint úgy kellett befutnom a szobámba egy szál törölközőbe, hogy időben odaérjek. A szekrényből pillanatok alatt előtúrtam az öltönyömet és az alsógatyával meg ilyen apróságokkal együtt magamra erőszakoltam alig három perc alatt. Az előtérben még megigazítottam a nyakkendőmet, majd a cipőmet is felvettem és megrohamoztam a liftet. Komolyan mondom, magamhoz képest atomjó időt futottam. Persze reggel sem szoktam sokáig készülődni, de általában jobban ráérek és ilyen hamar még az életben nem készültem el. Főleg akkor nem, ha randiról volt szó. Most sem nemtörődömségből siettem ennyire, egész egyszerűen már levegőt venni sem maradt időm.
Kiérve az emeletes házból, bepattantam a testvérem fekete Audijába, majd fénysebességre kapcsoltam... volna, ugyanis azt lehetetlen elérni, plusz a sebességkorlátot nagyjából be kellett tartanom, de így is megtettem a tőlem telhetőt. Mikor odaértem Olga és a falkája háza elé, ránéztem a digitális órára. Pontosan abban a pillanatban váltott át félre, amire lebeszéltük a találkozót.
-Ezt az időzítést vazze'! -csaptam rá vigyorogva a kormányra, majd egy dudálás után kényelmesen hátradőlve vártam, hogy jöjjön Olga, Őszintén szólva nem tudtam eldönteni, hogy most az miatt kalapált-e a szívem ennyire gyorsan, mert az utóbbi jó háromnegyed órám nagy része futással telt, vagy azért mert izgultam. Bár szerintem kb. mindkettő közrejátszott. Mert le sem tagadhattam volna, hogy már napok óta ezen a randin kattogott az agyam. Vajon jól fog sikerülni? Nem cseszek el semmit? Milyen lesz a bál? De a legfontosabb kérdés... rakjak-e gumit a pénztárcámba? Mert... mert nem tudhattam mennyire lesz rám kattanva. Vagy jobban mondva mennyire leszünk egymásra kattanva. Ha én nem hozok és ő sem, akkor nem szeretnék úgy járni mint a főszereplő srác, Brad az Óvszerháborúban, mert akkor nagyon kiakadnék. Szóval én nem kockáztattam és hoztam magammal végül.
Az ajtó nyitódására odakaptam a fejem. Abban a pillanatban az államat a földről kellett felszednem, annyira csodálkoztam. Nem vagyok vallásos, de Jézusom! Ez a csaj legalább tízből tizenkettes! Oké, mondjuk ezt már akkor is tudtam, amikor láttam meztelenül a tűz után. De hát, öcsém... ameddig be nem szállt az autóba addig, sőt még azután sem tudtam levenni róla a tekintetemet.
-Olga, gyönyörű vagy ma! Komolyan, alig találok szavakat! -lelkesedtem érte a kelleténél jobban. -Azért öltöztél ki így, hogy a maradék józan eszemet is elvedd? -tettem fel a költői kérdést mosolyogva. Ez... megütöttem a főnyereményt!


clothesmusic ▲ 496 ▲ made by

avatar
II. Civil farkas
Brother of the Moon

animae scrinium est servitus

Play-by : Nolan Funk
Vonal1 :
Faj : vérfarkas
Posztok : 82
Kor : 22 év
Lakhely : Seattle
Vonal2 :
Családi állapot : egyedülálló
Foglalkozás : felszolgáló
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Rhys and Olga    Csüt. Okt. 30, 2014 9:33 am

Rhys and Olga




Tudni kell lezárni a múltat... el kell fogadnom, hogy mindennek amit az életben eddig magam mögött tudhatok, már nincs jelentősége. Nem fog visszatérni, nem fog újabb fájdalmakat okozni még akkor se, ha fel felemlegetem. Még foglalkoznom se lenne szabad vele. És ma nem is fogok mert ez az én estém! Ez az én pillanatom lesz, mikor is olyan sráccal tölthetem az időmet, aki számít.
Persze, mondhatnám azt, hogy sok ilyen van - legalábbis olyan aki számít - hisz a falka tele van velük és mind egytől egyig jók hozzám bár félő csak azért, mert az alfájuk vett a szárnyai alá és ő volt az, aki kimentett a sz*rból. Tehát sokat számít ez a többieknek és ha tetszik ha nem, egy újjal se érhetnek hozzám úgy, hogy az panaszra adjon okot.
A tükör és Aurora között állva, kíváncsian mérem végig tükörképemet csak, hogy lássam, tényleg olyan tökéletes minden, mint ahogy először éreztem és ahogy elterveztem. A fekete, piros csipkével borított ruha tökéletesnek tűnt először, most viszont ahogy végignézek magamon túlontúl merész érzetet kelt.
- Mi ez a fancsali arc szépségem? - a szőke glória rögtön kiszúrja a szememet és már fordulok is az irányába.
- Nem túl kihívó ez egy első randira? - aggodalmam láttán rögtön elvigyorodik, majd a fejét ingatva felsóhajt.
- Kiscicám, elfogja dobni az agyát tőled! Elhiheted. Nézd már ezt a sok félnótás barmot itt, le se veszik rólad a szemüket. Amúgy meg... nem te mondtad, hogy látott már meztelenül is? Akkor meg mit izgulsz?
- Persze mert mind olyan kanos mint egy kiéhezett kutya aki mellé odatesznek egy tüzelő szukát... - lemondóan simítok egy hajtincset a fülem mögé majd elkezdek belebújni a sötétkék kabátomba, hisz az óra pont "időt" mutat.
Tekintetem amint találkozik a ketyegő, falra szerelt tárgyra, máris hallom a dudaszót melynek hála dobban egyet a szívem. Nem kezd vészes vágtába, hisz soha nem voltam idegbajos, mégis kellemes bizsergés fut végig a testemen ahogy Rhysre gondolok.
Nem gombolom be a kabátot, úgyis kocsiba ülök, megsülni pedig nem akarok, ám még mielőtt kilépnék az ajtón Aurora felé fordulok, hogy láthassam bátorító mosolyát.
- Ügyesen- csak ennyit mond, én pedig már át is lépem a küszöböt. Lépteimre figyelek, nem akarok rögtön hasra vágódni a lépcsőn, s kifejezetten meglep mikor kisebb bökkenő nélkül eljutok a kocsiig aminek kinyitva anyósülését már be is huppanok a srác mellé.
- Köszönöm - sütöm le egy pillanatra a szemeimet lányos zavaromban - és ha tényleg így lenne? - félrebillentett fejjel, kíváncsi hangvétellel teszem fel a kérdést, majd széles vigyorral csak megrázom a fejem.
- Gondoltam alkalomhoz öltözök és ezt láttam a legmegfelelőbbnek. Na meg... be akartam bizonyítani, hogy ruhában is tudok normálisan kinézni. Amúgy te se panaszkodhatsz. Nagyon jól áll - biccentek a nyakkendővel díszített ruhája felé. Mindig is imádtam, ha egy férfi nemű egyed normálisan fel tudott öltözni, elegánsan és alkalomhoz illően. Nem kell az embernek mindig jól fésültre kinyalni magát, viszont ez tényleg egy olyan alkalom, ahol odatehetjük magunkat.
- Remélem azért nem fogsz félúton szívinfarktust kapni - keresem meg tekintetét sunyi mosollyal, hisz látom rajta, hogy valahogy másabb mint múltkor. Mintha ideges lenne. Vagy csak nekem tűnt fel, hogy gyorsabban szedi a levegőt a múltkorinál? Pedig akkor tényleg pánikhelyzet volt.

avatar
II. Seattle-i Falka
Brother of the Moon

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : Jégkirálynő
Gif vagy kép :
Play-by : Blanca Suarez
Vonal1 :
Faj : Vérfarkas
Posztok : 76
Kor : 22

Lakhely : Seattle
Rang : Falkatag
User neve : N.
Vonal2 :
Családi állapot : Hajadon
Különleges képesség : Jó fegyverforgató vagyok.
Foglalkozás : Tanuló
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Rhys and Olga    Csüt. Okt. 30, 2014 2:00 pm



Olga & Rhys



Fogalmam sincs milyen lehet Olgának a múltja után egyáltalán másokkal barátkozni. Eleinte biztos nehéz volt levetkőznie a gátlásait, de azért múltkor a tűzvésznél megmutatta, hogy ez már részben összejött neki. Főleg amikor ott szórakozott velem ruha nélkül. Bár gondolom nem jókedvből hagyta bent a lyukban a felszerelését, az életem és az ő élete volt a tét, megértem, hogy nem a meztelenségével törődött. Engem sem túlzottan érdekelt volna a helyében. Azt meg valószínűleg így is- úgy is látta volna, hogy nagyon bejön… még akkor is, ha nem kezdi el látványosan tépni az idegeimet. Nem baj, legalább mindkettőnknek kicsit kínos volt a helyzet, kiegyenlített lett a dolog. Ez miatt biztos nem ítélném, ha valami miatt már mégsem érdekelne annyira a lány, akkor annak komolyabb oka lenne annál, minthogy kicsit húzta az agyamat. Legalább adott egy kis ízelítőt és még jobban megkívántam. A tisztavérű vérfarkasokkal ellentétben mondjuk általában nem vagyok annyira kanos, de Olga könnyen kihozhatná belőlem az állatot. Egyértelműen megvannak hozzá az adottságai. Ha megint használná őket, mint a múltkor, akkor nagy eséllyel fejre állnék most már.
Miután szerencsére időben odaértem, tűkön ülve vártam, hogy mikor nyitódik ki az ajtó. Már majdnem a rádiót is bekapcsoltam az izgulás miatt, hogy legalább attól kicsit lenyugodjak. Azt mondjuk nem mondanám, hogy múltkor feleannyira sem voltam feszült, mert akkor sokkal idegesebb voltam, mint most. De azért így is eléggé kalapált a szívem, mert nagyon ráfeszültem, hogy ne szóljam el magam, minden patentul menjen stb. Azért nem viszek minden második nap lányokat randizni, legtöbbször azért, mert akit kinézek magamnak, arról kiderül, hogy őrült. A többség egy elmebajos gyilkos, akikkel nagyon különböznek a nézeteim. Jelenesetben pedig nem igaz, hogy az ellentétek vonzzák egymást. Én egy napot sem bírnék ki olyan mellett, aki hobbiból vámpírokra, emberekre vadászik… csak azért, mert idézem: „jólesik”. Pszichopaták. Szóval ezért is izgultam, mert végre találtam olyan valakit, aki normálisnak tűnik (és remélhetőleg az is), nem kéne ezt elcseszni.
Amikor pedig kilépett Olga nemhogy lenyugodtam volna, még gyorsabban szedtem a levegőt, amit szerintem ő is észrevett, mikor beszállt az autóba.
-Akkor jó úton haladsz –mosolyogtam továbbra is, miközben azon csodálkoztam, hogy a háznál még csapzott hajú, farmerlánynak kinéző bombázó mennyire kicsípte magát. Ezek szerint vagy segített neki az egyik barátnője, vagy már megtanították miként kell úgy kiöltözni, hogy eltekerjük Rhys fejét.
-Kösz, bár hozzád képest ez semmi –persze férfiként nehéz is lenne überelni egy nő báli ruháját. De nem is arra játszok, csak azt az egyet szerettem volna, hogy mellette ne tűnjek egy parasztnak. Úgyhogy a három öltönyöm közül a legszebb szabásút választottam, amiben igazán alfahímnek érezhettem magam. Szerencsére úgy látszik ez elnyerte Olga tetszését. 50 pont nekem!
-Azt én is nagyon remélem –nevettem fel kínomban, majd elfordítottam a kocsi kulcsot és még mielőtt elkezdtem volna felfelé váltani, simán ráléptem a gázra és hallgattam, ahogy duruzsol a motor. Szinte zene volt füleimnek. Nem véletlen akartam anno tesztpilótának állni… egyszerűen imádom az autókat és a sebességet. Ráadásul mások szerint nagyon lazán és gyorsan vezetek. Csak valahogy sosem jött össze ez az egész…
-Mesélj, mi történt veled, amiről tudnom kéne? Nem cseszett le nagyon az alfád? –kérdeztem Olga felé fordulva, miután elindultunk. Az utat figyeltem nagyrészt természetesen, főleg azért mert elég jól besötétedett és nem akartam, hogy most meg balesetet szenvedjünk egy őz vagy bármi állat miatt. De attól még fél szemmel a lányt néztem és hallgattam a válaszát.
-Huh, ha tudnád mennyire vártam már erre a napra –nyúltam a kezéért mikor már egyenes úton haladtunk és nem kellett váltanom.


music ▲ 574 ▲ made by

avatar
II. Civil farkas
Brother of the Moon

animae scrinium est servitus

Play-by : Nolan Funk
Vonal1 :
Faj : vérfarkas
Posztok : 82
Kor : 22 év
Lakhely : Seattle
Vonal2 :
Családi állapot : egyedülálló
Foglalkozás : felszolgáló
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Rhys and Olga    Csüt. Okt. 30, 2014 5:08 pm

Rhys and Olga




Fogalmam sincs, hogy mi történt akkor ott velünk a házban, hogy egyik pillanatról a másikra olyanok lettünk, mint két... hogy is fejezzem ki magam? Fiatal főszereplő egy filmben, akik alig egy óra alatt szerelembe esnek és már a lényegnél tartanak. Oké, lehet, hogy ennyire nem sietjük el a dolgokat, viszont épp elég gyors ahhoz, hogy máris ott tartsunk, hogy látott már meztelenül nem is egy pillanatra, sőt, már egy amolyan csók féleséget is a magunknak tudhatunk. Elég meglepő nem? Főleg tőlem, aki papíron retteg a pasiktól. Vagy talán kezdem kinőni ezt a fajta félelmemet? Míg másnak az a félelme, hogy élve eltemetik, addig nekem a hím nem volt. Volt! Ezen van a hangsúly.
- Nem direkt csinálom - vallom be neki. Én magam se voltam biztos abban, hogy ezt a ruhát kell felvennem így első alkalommal, de aztán Aurora megerősített abban, hogy ez a tökéletes. Jó, meglehet, hogy ő képes lenne egy tangában és melltartóban randira menni, de láttam a szemében, hogy komolyan gondolja. Fenrirt már nem volt képem megkérdezni, elvégre azt se tudja, hogy épp hova tartok. A végén még megkérdőjelezné normális elmémet.
- Bolond vagy! - nevetek fel - tökéletesebb nem is lehetne. De azért megpróbállak elképzelni egy ilyen csipke ruhában - a mosolyom lelohaszthatatlan virít az arcomon akkor is, mikor elindulunk.
- Lazíts! - csak ennyit fűzök hozzá, hanglejtésem viszont óvatos, lágy és ténylegesen ösztönző.
Kérdése hallatán elbíbelődök egy pillanatra szintén vörösre festett körmeimmel.
- Igazából nem. Először kétségtelenül megijedtem, mikor megvillant a szeme, ahogy egy szál takaróban megjelentem kócosan, füstszagúan. De aztán ügyesen kimagyaráztam magunkat, szóval nincs para, és valószínűleg téged se fog kinyírni. Ez azért remélem biztató - lesek rá mosolyogva, vidáman csillogó szemekkel.
- Persze nem volt elragadtatva a látottaktól - ezt azért mellékesen még hozzáfűzöm és per pillanat úgy beszélek Fenrirről, mintha legalábbis az apám lenne akitől Rhysnek tartania kéne hogy puskával kergeti el a közelemből. Nem. Fenrir ennél sokkal rémesebb! Legalábbis ami a védelmező ösztönét illeti.
- Én hasonlóan - simítom kezét az övébe, majd nyugtatóan elkezdem cirógatni kézfejét - de mond csak, akkor miért akarsz minden áron szívrohamot kapni? - ez amolyan találós kérdés, de tökéletes arra, hogy megkapjam a kérdésre a választ. Vagy mégse? Minden esetre jó érzés látni a gyermeki aggodalommal keveredett riadalmat az arcán. Jóképű, elegáns vonásai olykor kétségbeesettnek hatnak, mintha legalábbis egy fenevad ülne mellette.
- És tényleg, mi lett a munkáddal végül? Fényképezőgép gondolom teljes KO, de a képek is menthetetlenek voltak?
Tisztán emlékszek arra a haragra, amit produkált, miután tudatosult benne, hogy a gépnek annyi.

avatar
II. Seattle-i Falka
Brother of the Moon

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : Jégkirálynő
Gif vagy kép :
Play-by : Blanca Suarez
Vonal1 :
Faj : Vérfarkas
Posztok : 76
Kor : 22

Lakhely : Seattle
Rang : Falkatag
User neve : N.
Vonal2 :
Családi állapot : Hajadon
Különleges képesség : Jó fegyverforgató vagyok.
Foglalkozás : Tanuló
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Rhys and Olga    Pént. Okt. 31, 2014 1:11 pm



Olga & Rhys



-Értem. Akkor véletlen vetted fel ezt a ruhát? –csipkelődtem kicsit Olga válasza miatt vigyorogva. –Az egyik falkatag rád dobta? –faggatóztam tovább humorosan, miközben próbáltam elképzelni mégis hogyan vehette fel nem direkt a ruháját. Túl vicces volt ahhoz, hogy ne szívjam a vérét vele. Mellesleg kell egy kis poénkodás néha, abból sosem elég, főleg akkor nem, ha az ember fia fel akar szedni valakit. Köztudottan jó pont, ha meg tudod nevettetni, akit kiszemeltél. –De akárhogy is történt, jól tetted, hogy ezt vetted fel –zártam le a viccelődést, nehogy még a végén berágjon rám. Bár ő is tudhatta, hogy nem ellene szól ez az egész, szimplán jó kedvemben voltam és ezzel is legalább levezettem a felgyülemlett feszültséget. Mert azért még mindig volt bennem jócskán és fogadjunk, hogy Olga is kicsit izgult. A lányok tudják a leginkább túlreagálni a randira készülődést, meg úgy az egészet...
-Szeretnéd, hogy csipke ruhát vegyek fel tangával? A csomagtartóba beletettem egyet a biztonság kedvéért, ha nem tetszene az öltöny –nevettem fel a mondat végén, eközben azon voltam, hogy az autót kivezessem az utcából a főútra. Lehetőleg anélkül, hogy összetörném. Nem azért mert rossz sofőr vagyok, csak Olga is röhögtetett, plusz a kelleténél felspanoltabb voltam.
-Olga, én olyan laza vagyok, mint egy tál bableves. Csak jól leplezem –tettem a végére egy „csattanót”, ami remélhetőleg elvonta a lány figyelmét a ritka szar hasonlatról. Egyébként már kicsit kezdtem lenyugodni, úgyhogy mire kértünk a főútra és egyenletes sebességgel haladtunk, már ahhoz is sikerült hozzászoknom, hogy egy ilyen dögös csaj ül az autómban. Illetve a tesóm autójában. Mert, hogy eredetileg az övé a járgány, csak ugye ketten használjuk. Amolyan családi tragacs. Anno, amikor Richard vette, a negyedét kifizettem és legtöbbször én szoktam bele tankolni. Úgyhogy jogom van használni, csak szólnom kell róla a bratyómnak.
-Igen, ezen valahogy nem csodálkozok… -ráncoltam a homlokom. Azt gondoltam, hogy az alfája nem fog örömtáncot járni, mikor meglátja Olgát ilyen állapotban. De végül is én nem ártottam a lánynak, csak belerángattam a nem kis gebaszba… mert ugye nem kellett volna leugranom a lyukba. Ezért viszont még nincs joga haragudni az alfának, elvégre mindketten megúsztuk élve, sérülések nélkül. Az meg végképp nem rá tartozik, ha elviszem randizni, ebben csak két személy érdekelt… Olga és én. Ennyi.
-De ő most olyan mintha az apád lenne? –kérdeztem rá végül. Mert tényleg körülbelül úgy beszélt róla, mintha az lenne. Talán annak is tekinti, nem tudom. Én maximum csak sejthetem milyen lehet a viszonya az alfáknak a falkatagokkal, sosem voltam tagja egyetlen egy falkának sem. Nekem valamiért mindig ez a kiközösítés jutott. Mondjuk már hozzászoktam, úgyhogy meg is lepődnék rajta, ha máshogy viszonyulnának hozzám. Mintha egy korcs lennék, komolyan mondom…
A kérdésre a homlokomat ráncoltam. Ez valami találós kérdés? Ha valamit akar miért nem kérdez rá nyíltan? Nem vagyok én gondolatolvasó, szóval fingom sem volt mi lenne a helyes válasz, amire ő várt. –Hát, ha nem rosszalkodsz, akkor nem kapok szívrohamot –mosolyogtam rá. Mert azért ez még nem olyan nagy dolog, ha a kezemet simogatja. Viszont ha elkezdene itt vetkőzni… akkor valószínű, hogy nem élnénk túl ezt az éjszakát. Olga puha bőrének érintése viszont határozottan jólesett, úgyhogy el is vártam, hogy ameddig nem kell váltani, simogasson.
-Az egész gép elégett, úgyhogy annak annyi –fogtam rövidre a választ. A legkevésbé sem volt kedvem ehhez a témához, mert ő is láthatta milyen dühös voltam, mikor megláttam a szénné égett felszerelésemet. Plusz fél óra munkának annyi. Volt köztük pár atomjó horrorisztikus fotó, amit neki is szívesen megmutattam volna, erre… csak tudjam meg ki volt az, aki ránk gyújtotta a házat.


▲ music ▲ 584 ▲ made by

avatar
II. Civil farkas
Brother of the Moon

animae scrinium est servitus

Play-by : Nolan Funk
Vonal1 :
Faj : vérfarkas
Posztok : 82
Kor : 22 év
Lakhely : Seattle
Vonal2 :
Családi állapot : egyedülálló
Foglalkozás : felszolgáló
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Rhys and Olga    Pént. Okt. 31, 2014 6:42 pm

Rhys and Olga




- Ne forgasd ki a szavaimat, Rhys! - rovom meg, viszont tekintetem vidámságával szemben a hangom tényleg keményebb hangnemet üt meg. Viszont tudhatja, vagy legalábbis érezheti, hogy nem vagyok morcos, csak a hatás kedvéért a reakció.
- De be kell vallanom, hogy rám vetette magát. Kiugrott a szekrényemből és rám csusszant - gyors vállvonás és már meg is elevenedik lelki szemeim előtt a kép, ahogy a vörös csipkés darab kiugrik a szekrényből, és a torkomat tépve, hajamat borzolva igyekszik mihamarabb rám mászni, nehogy másra vessek szemet. Kicsit vizuális típus vagyok, sajnálom.
- Hát, örülök, hogy elnyerte a tetszésedet - komolyan jól esik a dicsérete. Az addig oké, hogy Aurora megdicsért, és az a jó néhány falkatag is nagy lelkesedéssel legeltette rajtam a szemem, de sokkal másabb, ha az a személy dicsér meg, akivel a randevúra mész és látod rajta, hogy tényleg komolyan gondolja nem csak odavágja, nehogy rosszul érezzem magam miatta.
- Nem, csak hülyültem. Ez tökéletes - gyors pillantásokkal végigmérem öltözetét és tényleg! Nem is lehetne más szóval illetni mint, hogy tökéletes. Emellett persze ott van az is, hogy elegáns.
- Mint a bab...leves? - próbálom összetenni a kettőt, hogy az épp hogy lehet laza, de végül csak felnevetek "mindegy" alapon.
Amint Fenrir kerül szóba, rögtön úgy kezdek el beszélni róla mint az apámról, s én magam se vagyok benne biztos, hogy mi is ő nekem.
- Még soha nem neveztem őt apának és valószínűleg nem is fogom. Tudod, ő volt az aki véget tett az én - egy pillanatra nem tudom, hogy milyen szót is használjak - akármilyen hülyén hangzik, de ő vetett végett a szenvedésemnek. Már nem is tudom pontosan, hogy hány éven át, de Oroszországban apám emberei egy kis pincében tartottak és sejthető, hogy mit csinált velem az a jó néhány nagydarab ember. Egy éve már, hogy rájuk találtak és csak, hogy ne derüljön ki mit csináltak, engem bedrogoztak. Leállította volna a szívem, de Fenrir idejében megtalált és azzá tett ami most vagyok. Nagyon sokat köszönhetek neki és egy részben olyan, mintha az apám lenne, ha már egyszer az igazi nem viselkedett úgy. Másrészt viszont ő az én őrangyalom - hangom egy pillanatra se hat keserűnek. Mindvégig nyugodt, a végére pedig kifejezetten vidámnak tűnik, mivel nem akarom lelombozni a kedvét most, hogy végre eljutunk a randiig. Elvégre nem gyász szertartásra megyünk.
- Akkor megpróbálok vigyázni magamra - még csak véletlenül se hagyom abba kezének cirógatását. Azt, hogy megnyugtatásnak vagy mi másnak szánom, azt nem tudom.
Keserű hangja hallatán elhúzom a szám, és igyekszek nem firtatni tovább a témát, viszont...
- Rhys, én nagyon szeretnék neked segíteni. Ha még mindig benne vagy a melóban, akkor akár kereshetünk együtt valami jó kis helyszínt, egyik barátnőm fotográfusnak tanul, talán megtudom győzni, hogy adja oda egy kis időre a gépét - tudom jól, hogy milyen érzés mikor az ember elveszít valamit, és itt nem csak az emberekre, hanem a tárgyakra is érteni lehet. Én annak idején a kedvenc plüssmackómat hagytam el ami bár ócskaságnak számít egy ilyen fényképezőgép mellett, attól még nagyon nagy volt az eszmei értéke.

avatar
II. Seattle-i Falka
Brother of the Moon

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : Jégkirálynő
Gif vagy kép :
Play-by : Blanca Suarez
Vonal1 :
Faj : Vérfarkas
Posztok : 76
Kor : 22

Lakhely : Seattle
Rang : Falkatag
User neve : N.
Vonal2 :
Családi állapot : Hajadon
Különleges képesség : Jó fegyverforgató vagyok.
Foglalkozás : Tanuló
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Rhys and Olga    Pént. Okt. 31, 2014 10:49 pm



Olga & Rhys



-És megdicsérted legalább? –röhögtem visszafojtottan, miután Olga kimondta, hogy kiugrott a szekrényből a ruhája és rávetette magát. Simán el tudtam képzelni azt a helyzetet is, hiszen nem csak ő a vizuális típus. Férfi létemre nyilván én is az vagyok, de mondjuk szívesebben képzelnék el egy másik fajta helyzetet, amikor nem a ruha veti rá magát.
A következő mondatára szimpla mosollyal reagáltam. Igen, gondolom jólesik neki azt látni és hallani, hogy nagyon bejön nekem a szerelése. Sokan csak úgy odadobják a bókot, még akkor is, ha fejben egészen mást gondolnak. Hát, nekem tényleg bejött így kiöltözve a lány, nemcsak meztelenül, azért hangsúlyoztam, hogy ezt el is higgye. A sötét múltja miatt gondolom nem árt meg neki egy kis bíztatás, elismerés amúgy sem.
-Pedig ha szeretnéd felveszem –vigyorogtam perverz fejjel, hülyéskedésből. El sem merném magam képzelni csipke ruhában, magassarkúban és tangában. Jézusom… az egy dolog, hogy az első lépésnél pofára esnék, de még a tökömet is vágná a tanga, ha egyáltalán feljönne rám. A csipke ruhában meg aztán tényleg nagyon szexi lennék …vonzanám a melegeket, mint méhet a méz. Az első utcasarkon rám ugranának, hogy megkeféljenek. Szörnyű…
Bőven elég volt nekem az, mikor csicskaavatón fűszoknyában kellett riszálnom két fél kókusszal a mellkasomon. Még van is rólam egy kép milyen idiótán néztem ki. Hosszú szőke paróka volt rajtam, plusz egy lányos bokalánc.
-Hát a bableves nem laza? Oké, ne feszegessük –vigyorogtam. Gondolom Olga sem hallott még ilyen szar hasonlatot. Én is csak most, magamtól… ezért már komolyan mondom bírságot kéne fizetnem.
A témaváltás után viszont kicsit komolyabb arckifejezést vettem fel. Az volt a furcsa, hogy Olga nagyon lazán mesélt a múltjáról, csakúgy mint múltkor. Talán azért is, hogy ne rontsa el a hangulatomat. Pedig ezt még hallgatni is rossz, hiába mondd mást az arckifejezése. Tudom, hogy nehéz elfelejteni ilyesmit, ami vele történt. Legalábbis csak sejtem, mert én még nem éltem át olyan kínokat, mint ő. Az egyetlen komolyabb trauma, ami ért az éveim során az, hogy szó szerint a halálba vezettem a barátomat. És ezért a mai napig rettentően haragszok magamra. Megígértem már párszor, hogyha megtalálom a gyilkosát, akkor félre fogom tenni az összes jóindulatomat és még az sem fog érdekelni, ha engem is megöl. Muszáj legalább egy kicsit szenvednie azért, amit tett... csak találjam meg. Ugróköteleznék a beleivel miután megöltem. Utána egyesével tépném le a végtagjait a helyéről és megenném. A fejét pedig meghagynám. Otthon dárcoznék vele. Legalább olyan gyűlöletet érzek iránta, mint Richard a vadászok iránt. Az én helyzetem annyival szerencsésebb, hogy nem utálom az összes vámpírt, csak azt az egyet. De azt nagyon.
-Akkor érthető, hogy már-már apaként tekintesz rá –bólogattam.-Tartozok neki egy köszönettel, hogy nem hagyott meghalni –mindenképp. Kár lenne ezért a lányért. Igaz, hogy eleinte nagyon félt tőlem, de úgy tűnik sikerült leolvasztanom róla a jeget, csak erre volt szüksége és mindjárt egy átlagosabbnak mondható nő lett belőle… olyan, akire nem számítottam. Talán nem ölték ki belőle teljesen a régi jellemét, hiába kínozták.
-Tudnál segíteni? –néztem rá megenyhült tekintettel, érdeklődően. Nem sűrűn szoktam mások segítségére szorulni, de ha bajban vagyok és nyújtják a kezüket, akkor általában elfogadom. –Egy komplett felszerelés kéne vagy legalábbis pár objektív a gép mellé. Meg egy fasza, kísérteties helyszín –mert már minden megvolt, beleértve a képeket, erre alig egy óra alatt mindent elvesztettem. Kivéve a lányt és az autómat. Legalább ez a kettő megmaradt. De attól még remélem érthető miért voltam ideges. Hobbiból szoktam csak fotózni, de egy komplett és elég komoly felszerelésem volt, ami azért nem két dolláromba fájt. Szóval egyrészt ugye a pénz... megint rá kell költenem erre az egészre egy vagyont. Másrészt meg azért legbelül kötődtem ahhoz a géphez. Mint ahogy általában egy ember kötődni tud egy tárgyhoz és azért nem kellemes a veszteség érzése.
Miközben vártam a további válaszra, már közelítettünk a bálhoz. Pár utcával arrébb volt a helyszín, ahova pár perc leforgása alatt megérkeztünk. Elég gyorsan vezettem szokásomhoz méltóan, úgyhogy nem került sok időbe mire Olga házától ideértünk. Nem mintha késésben lettünk volna, mert azért még volt körülbelül negyed óránk a kezdésig, egyszerűen szeretek lendületesen menni A-ból B-be. Pont ezért párszor már el is kaptak a zsaruk. Mostanában mondjuk valamivel jobban oda szoktam figyelni a sebességkorlátokra.
A méretes épülethez kanyarodva a parkolóban kerestem helyet, amit meg is találtam hamar. –Oké, megérkeztünk –tapostam rá a fékpedálra, amint egyenesbe hoztam az autót, normálisan elfoglaltam a helyet. Behúztam a kéziféket, kicsatoltam a biztonsági övet, azonban mielőtt kiszálltam volna még intéztem egy mondatot a lányhoz. –Maradj! –csaptam be magam mögött az ajtót és gyorsan átfutottam a túloldalra, hogy kinyissam neki. Nem sűrűn van lehetőségem és kedvem úriembert játszani, de ha már úgy is ennyire kiöltöztünk, akkor viselkedjünk a szerelésünkhöz méltóan. –Hölgyem, ha megengedi…-nyújtottam a kezemet laza vigyorral az arcomon.



▲ music ▲776 ▲ made by

avatar
II. Civil farkas
Brother of the Moon

animae scrinium est servitus

Play-by : Nolan Funk
Vonal1 :
Faj : vérfarkas
Posztok : 82
Kor : 22 év
Lakhely : Seattle
Vonal2 :
Családi állapot : egyedülálló
Foglalkozás : felszolgáló
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Rhys and Olga    Szomb. Nov. 01, 2014 10:55 pm

Rhys and Olga




- Persze, vállon is veregettem - paskolom meg gyorsa na vállamat vigyorogva. Nem, nem dicsértem meg, viszont tényleg jó érzés olyan felszabadultan, nevetgélve, önfeledt szórakozottsággal beszélgetni Rhyssel, hogy a végén még tényleg megfogom ezt a napot köszönni ennek a ruhácskának és talán elit helyet kap majd a szekrényben. Hisz neki köszönhető, hogy a beszélgetés ténylegesen elindul és nem csak ülünk egymás mellett mint két süket majom.
- Szerintem maradjunk ennél jó - csípem két ujjam közé zakójának ujját, hogy kicsit megmozgathassam az anyagot. Sokkal jobban áll neki és most nem bolond bálra vagy farsangra megyünk tudtommal. De talán majd ennek is eljön az ideje, akkor kedvére öltözhet csipke ruhába...talán még jól is állna neki, ki tudja. Na jó ez már csak gonoszkodás.
- Nem tudom, hogy az milyen - vallom be. Soha életemben nem ettem még olyan kaját, amiben bab van. Nem azért mert nem volt hozzá szerencsém, egyszerűen nem szeretem a hüvelyes dolgokat.
Tény és való, hogy nem egy vidám sztori. Oly annyira nem, hogy van, hogy álmomban sikoltozva, rettegve, verejtékezve vergődök az ágyon és úgy ébredek, hogy szó szerint belém fagy a levegő és halálközeli, fulladás közeli állapotok uralkodnak el rajtam. Mikor Fenrir kihozott abból a szemétbarlangból, csak ücsörögtem a kapott szoba sarkában és kihevertem azt a több évnyi fájdalmat, amit kaptam. Ezernyi alkalom, mikor akaratomon kívül kapták le rólam a ruhát és tettek kegyetlenebbnél kegyetlenebb módon magukévá. Na jó, soha nem volt olyan alkalom mikor akartam volna. Azt pedig főleg nem, hogy a saját apám ejtsen teherbe, majd verjenek addig amíg el nem megy a baba. Bele gondolni is rettenetes és valószínűleg soha nem is fogok megbékélni ezzel a néhány évvel főleg nem úgy, hogy nemrégiben a város közelében látták az öreget. De mit tegyek? Csak ücsörögjek a házban és ki se moccanjak mert veszélyes? Fiatal vagyok, élnem kell és ez nem fog menni úgy, ha végig rettegem az életem, tövig rágom a körmöm és minden pillanatban a hátam mögött történteket figyelem.
- Tudod az az igazság, hogy legszívesebben az orra alá dörgölném, hogy nem kellett volna megmentenie. Nagyon nehéz a megalázottság és a kiszolgáltatottság tudatában élni. Lehet, hogy nem ismernek olyanok akik tudnák a múltam ezen részéről vagy csak olyan részletességben mint én vagy Fenrir, de épp elég, hogy én tudom. És persze már te is - mosolyodok el és csak remélni tudom, hogy nem tűnök túl kétségbeesettnek.
- Persze, hogy tudnék! - kapok rögtön a lényeg ízére - van néhány hely ami szerintem tökéletesen imitálhatná azt a horrorisztikus érzetet, mint amilyen a házban volt. Van egy ezer éve elhagyatott katonatemető nem is olyan messze a közeli erdő egy kisebb sarkában. Mindent benőtt a borostyán, a gaz, és van egy kicsi kápolnája amit hát... bevallom nem szívesen nézek meg egyedül. Nem olyan kicsi, hogy helyben körbeforog benne az ember de bejárta már az egészet, viszont egy bazilikához képest kicsi. De ötleteket is kérhetek. Ami pedig a gépet illeti, múltkor voltam nála és épp selejtezett mert kapott új felszereléseket. Egy alapoptikát, egy ötveneset és egy teleobjektívet félretett, hogy majd ha lesz ideje rá akkor lepasszolja valakinek, és az új Nikonja mellett bevallása szerint nincs szüksége a régire. Szóval szerintem gond nélkül oda tudná adni, sőt, valószínűleg ha igényt tartanál rá akkor még el is adhatná neked áron alul. Fotográfus a lány, nagyon jó állapotban vannak a cuccai. Csak hát... tudod, dől a lé, szóval nem számít neki teszem azt, nem túl "drágán" kellene eladnia. Amúgy nem tudom, talán D2x? - hirtelen ez a gép ugrott be, szóval igen, valószínűleg ez lesz az. Batár nagy és nagyon nehéz.
Remélem tényleg tudok neki segíteni, hatalmas öröm lenne a számomra.
Pár percen belül meg is érkezünk, s szó szerint meglepődök mikor maradásra szólít fel. Viszont ebben a pillanatban el is mosolyodok, hisz nyitja az ajtómat, hogy aztán a kezét nyújtsa.
- Könnyekig fogok hatódni - nevetek fel és már lépek is ki a kocsiból el nem engedve Rhyst. Nem lenne kedvem most fejre állni, márpedig hajlamos vagyok rá.
- Ezt megtudnám szokni - melyik nő nem? Egy udvarias, elegánsan öltözött partner akivel igen csak egy húron pendül. Egész közel húzódva hozzá igyekszem megvédeni nyakam a hűvös esti széltől mely akkor is beszökik a kabátom gallérja alá, ha tetszik, ha nem.
- Remélem ma nem akarja senki se ránk gyújtani az épületet - na igen, ezt muszáj volt hozzá tennem.

avatar
II. Seattle-i Falka
Brother of the Moon

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : Jégkirálynő
Gif vagy kép :
Play-by : Blanca Suarez
Vonal1 :
Faj : Vérfarkas
Posztok : 76
Kor : 22

Lakhely : Seattle
Rang : Falkatag
User neve : N.
Vonal2 :
Családi állapot : Hajadon
Különleges képesség : Jó fegyverforgató vagyok.
Foglalkozás : Tanuló
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Rhys and Olga    Vas. Nov. 02, 2014 2:50 pm



Olga & Rhys



-Nem ettél még bablevest? Akkor, ezt sürgősen be kell pótolnod -oké, igaziból engem nem érdekel, hogy mit szeret, mit nem kajaügyben. Én speciel szeretem a bablevest, jó kis magyar étel és jókat lehet tőle fingani... ami mondjuk nem előnyös, ha randin vagy. Sőt, szóba hozni sem előnyös, úgyhogy nem feszegettem a témát.
Hallgattam Olga beszámolóját a múltjáról, amit lehet, hogy neki már könnyű volt elmesélnie, de nekem fájt hallgatni. Még belegondolni is borzasztó, hogy élnek még ilyen pöcsfej emberek a Földön, akik ilyent tesznek a lányukkal. A saját lányukkal... mert az, ha valakit elrabolnak és úgy használják prostinak az kicsit más. Mármint gondolom ez sem sokkal kellemesebb, de azért mikor a saját apád erőszakol meg, az lehet az egyik legnagyobb csalódás, trauma. Azt hiszed szeretnek és rá kell jönnöd, hogy ez nagyon nem így van...
A következő mondatokra homlok ráncolva néztem a lányra. -De Olga, te egy nagyszerű nő vagy. Mindig lesznek olyanok, akik ezt nem látják majd meg benned, de őket le kell szarni. Miattuk dobnád el az életedet? Ugyan... inkább foglalkozz azokkal, akiknek jelentesz is valamit -mosolyogtam rá biztatóan. Megértem a helyzetét, sok évnyi szenvedés után már gondolom nem volt kedve élni, kilátástalannak tűnt a helyzete. De most már van egy falkája, akik családtagként tekintenek rá. Az a legjobb, ha próbálja kitörölni az emlékezetéből a múltat, vagy csak egyszerűen nem foglalkozik vele. Mindenkinek voltak már nehéz idők az életében, de ezeken muszáj túllépni, mert ha mindig azokon rágódnánk, akkor nem lenne életünk. Meg kell tanulni a traumát egyfajta tanulságként is felfogni és tanácstalan helyzetekben előhúzni. Én pl. már túltettem magam azon az éjszakán. Legalábbis nem emésztem magam miatta nap mint nap. De ha megtalálnám a gyilkost, abban nem lenne köszönet...
-Nikon D2x? Régen nekem is olyanom volt, csak aztán összetörtem véletlenül az egyik hegyen. De jó kis gép, szóval meg is venném a barátnődtől, ha már tényleg nem kell neki -válaszoltam rögtön, lelkesedve az ötletért. Már annak is örülnék, ha féláron kaphatnék legalább egy alap felszerelést, mert nem szívesen költenék megint egy kisebb vagyont a hobbimra. Annyiszor úgy sem járok el fotózgatni, hogy megérné. Három objektív meg kezdésnek tökéletes lenne. -Csak majd ezt azért beszéld meg vele, aztán ha úgy van elmegyek megnézni a gépet -először mindenképp kipróbálnám, mert azért egy használt fényképezőben nem lehet úgy megbízni. A régi, összetört gépem után sem mástól vettem, hanem rendeltem egy vadiúj D4-est.
-A katonatemetőbe meg eljöhetnél velem, mert gőzöm sincs hol van -évek óta itt élek Seattle-ben, de van még legalább ezer olyan hely a városban és körülötte, ahol még az életben nem jártam. Nem lenne hátrány, ha Olga megmutatná miről is beszélt. Csak előbb legyen meg a gép.
-Semmi gond, van nálam egy darab zsepi -vigyorogtam, majd vártam, hogy Olga kiszálljon a kezemet fogva. Valószínűleg ő duplán örülhetett ennek a gesztusnak, kétlem, hogy eddig bárki is így eljátszotta volna neki az úriembert. Én sem mindenkivel szoktam, csak ha úgy is bálra megyünk így kiöltözve, akkor miért ne? Legalább ezzel is az ujjaim köré csavarhatom. Múltkor már érezhetően megvolt az a szikra. Még pár ilyen húzás és rám lesz kattanva.
-Igen, azt én is nagyon remélem -tettem hozzá, majd a kezemet tartottam neki, hogy karoljon belém. Utána jobban kihúztam magam, hogy a magabiztosság látszódjon a testtartásomból. Richard is megmondta, az az egyik legfontosabb a humor, kreativitás és spontaneitás mellett.
-Kezd egy kicsit középkor feelingem lenni -jegyeztem meg, mikor már elindultunk a bejárat felé. Ott ugyanis egy kisebb sor kígyózott befelé és láthatóan nem egy nőnek volt hatalmas szoknyája. Legalább mintha valami hatalmas középkori ceremóniára mentek volna. Már csak a hintók hiányoztak.
-Olga, mit szeretnél elsőnek? Inni vagy táncolni? -kérdeztem még a sorban, befelé menet. -Vagy egészen mást? -húzogattam a szemöldökömet poénkodva.


music ▲ 611 ▲ made by

avatar
II. Civil farkas
Brother of the Moon

animae scrinium est servitus

Play-by : Nolan Funk
Vonal1 :
Faj : vérfarkas
Posztok : 82
Kor : 22 év
Lakhely : Seattle
Vonal2 :
Családi állapot : egyedülálló
Foglalkozás : felszolgáló
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Rhys and Olga    Csüt. Nov. 06, 2014 8:35 pm

Rhys and Olga




- Az az igazság, hogy nem szeretem a babféléket. Viszont... belehalni csak nem fogok - nem tudom, hogy mennyire fog hülyének nézni de annyi biztos, hogy talán most el is ástam magam.
- Lehet, és tényleg igazad van viszont attól félek, hogy sikeresen elásom magam lassan előtted. Túlságosan kinyitottam már a szám és olyat mondok amit nem kell, szóval nézd el nekem és ne ez alapján ítélj meg kérlek. Vannak olyan pontok az életemben amit nem szívesen teregetek ki ismeretleneknek és ez esetben neked se kéne, na nem mintha azt akarnám ezzel mondani, hogy nem ismerlek, de valamilyen szinten igaz, hogy nem ismerlek, ugye? - hadarom el egy légvétellel ez utóbbit, s a végére kénytelen vagyok kifújni a levegőt majd újabb nagy adaggal megajándékozni elfáradt tüdőmet, ha nem akarok megfulladni. Haljak meg, ha értem magam. Eldarálok neki mindent, átesek egy Isten se tudja, hogy milyen fázisba, mikor csak motyogok motyogok és motyogok feleslegesen. Ráadásul olyanokat, amit nem kellene tudnia. Mármint tudhat, de még nem most kellene. Mi van, ha ezzel elundorítom magamtól? Elvégre most azt mondtam neki, hogy nem csak apám emberei, de apám is lelkesen vágott a falhoz, hogy kielégítse rajtam a vágyait. Undorító! És minél többet gondolkozok ezen, annál undorítóbbnak érzem magam. Kiábrándító lehetek. Egy pasinak ne mondja ilyet az első randidon, különben nagyon csúnyán lebőgsz előtte! Akkora bolondot mint én, nem hordott hátán a Föld.
Kétségbeesetten, fejemet ingatva könyökölök az ablaküveg peremére, hogy a távolba lesve láthassam a mellettünk elsuhanó tájat, autókat.
Végül a számomra is kedvező témának hála kicsit sikerül elterelni a beszélgetést. Nem vagyok egy nagy fényképész szakértő, nem akarok fotográfus lenni, nem is igazán érdekel a téma bár kétség kívül szeretek szép, izgalmas képeket nézegetni, de nem értek hozzá annyira csak mondom amit hallottam Maggie-től. No meg jó ideje barátnőm, szóval amennyit egymás nyakán csüngünk, volt időm beletanulni kicsit a dologba.
- Összetörted? Olyan jó "gyerek" lehetsz, mint amilyen én vagyok - kuncogok. Egy éve hozott ki arról a lepratelepről Fenrir, de azóta igazi mobiltelefon gyilkos vagyok. Vízbe fojtottam kettőt, elveszítettem egyet és leejtettem egyet horribilis magasságból. És azt mondanom se kell, hogy egy laptopot is másvilágra száműztem.
- Rendben, akkor ezt tisztázom vele még a holnapi nap folyamán - mindig örömmel tölt el, ha hasznos lehetek és segíthetek másoknak. A tétlen ücsörgés és más kárának hallgatása kellemetlen számomra, hisz van akin tényleg nem tudok segíteni lévén nem vagyok mindenható. Viszont ez pont egy olyan dolog amit talán én is megtudok oldani és ez jó érzés.
- Ezer örömmel - egyezek bele pillanatok alatt, hisz miért is mondanék nemet? Imádom azt a helyet még annak ellenére is, hogy baromi para, egyedül soha nem is jártam ott. És gyanítom nem fogok. Akkor viszont elég biztató a dolog, ha van ott rajtam kívül más is, akivel bajba kerülhetek.
- Az talán elég lesz - ismerem magam. Minden második romantikus filmen vagy drámán, úgy bőgök mint akinek meghalt a kiskutyája. Taknyom nyálam egybefolyik és nem részletezem... emlékszek, a Hachiko című filmet a paplan alatt bőgve "néztem" végig.
Belé karolva pörgetem fel a lépteimet, nehogy lemaradjak, majd ismét eljátszok a gondolattal, hogy milyen volt a háznál együtt. Ki voltunk téve minden létező veszélynek, kínnak és még a halálnak is. Talán tényleg ez fog minket összekovácsolni? Elég mesébe illő lenne.
- Nekem mondod? Én meg kezdem meztelennek érezni magam ebben a göncben. Talán nekem is valami nagy, buggyos ruhát kellett volna felvennem - nézek körbe kétségbeesetten nőnemű társaimon, kik nagyobbnál nagyobb, fodrosabbnál fodrosabb ruhacsodában mutogatják magukat én meg illegek itt a csipke ruhámmal.
- Rád bízom, ma teljes mértékben a tiéd vagyok, tiéd a döntés - suttogom a fülébe, majd kacéran elmosolyodok.
- De ha ezt a sort ki kell várni, valószínűleg hamarabb fogunk megőszülni, mint bármi mást csinálni - és ez elkeserítő. Seattle összes nője itt van, vagy mi a fene folyik itt?
Szorosabbra fogva magamon a kabátot, igyekszek megvédeni a nyakamat a hűvös széltől. Alapjáraton nem lenne hideg, de a szél elég szemtelen jószág tud lenni.
- Ha szabályt akarnék szegni, valószínűleg azt az ablakot választanám - biccentek egy tőlünk nem messze lévő, borostyán felfutású ablakhoz ami tárva nyitva áll gyanítom a bentieknek friss levegőre van szüksége.

avatar
II. Seattle-i Falka
Brother of the Moon

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : Jégkirálynő
Gif vagy kép :
Play-by : Blanca Suarez
Vonal1 :
Faj : Vérfarkas
Posztok : 76
Kor : 22

Lakhely : Seattle
Rang : Falkatag
User neve : N.
Vonal2 :
Családi állapot : Hajadon
Különleges képesség : Jó fegyverforgató vagyok.
Foglalkozás : Tanuló
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Rhys and Olga    Pént. Nov. 07, 2014 6:43 am



Olga & Rhys



Elítélném, ha valami olyan történt volna vele, amiről ő tehet. Például ha benyögné, hogy ezen kívül még öt évet töltött Dubaiban hivatásos prostiként, csak azért, mert ahhoz volt kedve. Mert azért az már egy kicsit erős lenne. De azzal nem tudok mit kezdeni, hogy tiniként megerőszakolták. Igaziból ez nem az ő hibája, gondolom önszántából nem akart az apjával sem lefeküdni. Undorító, de valószínűleg emésztette már magát eleget miatta. Az sem lenne sokkal jobb, ha eltitkolná az egészet és hamis élettörténetet akart volna nekem beadni.
-Eddig sem ez alapján ítéltelek meg és ezután sem ez lesz a mérvadó. Ugyanúgy kedvellek,oké? -jókor mondtam ezt ki? Mert szerintem megint elcsesztem az időzítést, szokás szerint. -Most szépen nyugodj meg. Vegyél egy nagy levegőt... és fújd ki -végeztem el ezt a rövid légzésgyakorlatot a bemutatás végett. Láthatóan Olga nagyon túlpörgött, úgyhogy szükség volt erre mindenképp. Láttam rajta, hogy nagyon elkezdett aggódni magyarázkodás közben és gondolom úgy érezte, hogy be is égett előttem.
Szerencsére a következő témával már kevésbé „zavaros vizekre” úsztunk, ami azért megnyugtatott. Főleg akkor, mikor szóba került az, hogy beszerezhetek a régi helyett egy másik felszerelést sokkal olcsóbban. Mert mondjuk egy teljesen újnak lehet, hogy már nem lenne értelme, azért annyit nem szoktam fotózni. Egyrészt rá sem érek úgy igazán, másrészt a szabadidőm nagy részét nem ezzel az elfoglaltsággal töltöm. Inkább elmegyek szórakozni, vagy csak szimplán átmegyek a haverokhoz, attól függ. A fényképezőt főleg akkor szoktam használni, ha valami különleges helyre lelépek, például megyek koncertre akkor azért viszem magammal. Túrázni azt mostanában nem nagyon szoktam, pedig fasza tájképeket lehet készíteni a közeli magaslatokról.
-Az vagyok. Mostanában körülöttem minden törik vagy elveszik -hát a billentyűzet az például rendszeresen tönkremegy mert nekib@szom az asztal sarkának feszültséglevezetésképpen. A hangszórók szintén nem sokat bírnak. Múltkor megint kellett vennem egy szettet mélyládával mert sikerült olyan hangosan zenélnem, hogy nem csak a szomszédok dörömböltek az ajtóban, hanem tönkre is ment. A telefonok körülbelül egy évet bírnak ki, azokkal annyira nincs baj. -Múltkor a laptopomat lopta el a betörő -ami akkor nem lett volna probléma, ha nem egy gamer laptopról lenne szó 250 gigás merevlemezzel és 8 giga rammal. Plusz rajta volt az összes személyes dolgom, a fotóimtól elkezdve a pornón át a Battlefield 4-ig.
-Oké, mindenképp szólj, ha lebeszélted vele -bár ez mondjuk szerintem nála eddig is alap volt. Nincs különleges képességem ahhoz, hogy kiderítsem eladná-e nekem a barátnője a fényképezőt vagy sem. Mert ha lenne, akkor nem kéne telefonálnia.
-Másnem odaadom a zakómat -bár kár lenne orrfújásra feláldozni ezt a drága öltönyt amikor még be sem mentünk... lehet, hogy be sem engednének nélküle, mert azért ilyen ünnepségeken van dresscode általában. De ha Olga mégis egyedül szeretne táncolni akkor ez egy jó ötlet, hogy tönkreteszi a felszerelésemet.
A lépteimen azért útközben lassítottam, mert nem akartam, hogy most meg Olga szó szerint pofára essen miattam. Inkább igazodtam az ő tempójához. -De te szexibb vagy, mint ők -vágtam rá rögtön a mondata végén, miután végignéztem az előttünk álló soron. Egy-két kivétellel szinte mindegyik nő ilyen nagy, buggyos szoknyát viselt. -Ráadásul a te ruhádat könnyebb levenni -egy újabb érv az mellett, hogy Olga megfelelően választott. Az mellett, hogy az alakját tökéletesen kiemeli minden egyes domborulattal együtt, még könnyebb is leszedni, ami az este folyamán hasznos lehet.
-Hmm. De szeretem ezt a mondatot hallani -kúszott fel az arcomra egy nem kicsit perverz mosoly. Na, hát nem véletlen raktam a pénztárcámba azt, amit kell... ha rajtam múlna biztos tartanánk bál után egy privát „orgiát” valahol. Mondjuk az autóban. Az is megfelel.
-Akkor szabályt is fogunk szegni -jelentettem ki a szokottnál halkabban, majd megindultam a nyitott ablakhoz, Olgával az oldalamon. Nem volt túl magasan a perem, az egyetlen akadályt az jelentette, hogy egy bazi nagy bokor volt előtte. -Választhatsz, hogy megemeljelek vagy bakot tartsak.


▲ music ▲ 619 ▲ made by

avatar
II. Civil farkas
Brother of the Moon

animae scrinium est servitus

Play-by : Nolan Funk
Vonal1 :
Faj : vérfarkas
Posztok : 82
Kor : 22 év
Lakhely : Seattle
Vonal2 :
Családi állapot : egyedülálló
Foglalkozás : felszolgáló
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Rhys and Olga    Szomb. Nov. 08, 2014 5:49 pm

Rhys and Olga




Némiképp megnyugtat szavaival, viszont nem mondhatnám, hogy teljes mértékben, hisz olyan mélyre elástam magamban a történeteket és annak gondolatát, hogy gond nélkül kitálaltam neki még az első randi előtt, hogy valószínűleg már csak emiatt is elfogok égni a pokol legmélyebb bugyraiban. Undorító az emberi élet, és én kihívom magam ellen a sorsot minden egyes alkalommal, mikor valami olyat mondok, amit nem lenne szabad. Csak árad belőlem a hülyeség.
Lesütött szemekkel vakarom meg a nyakamat, majd lesek ki egy pillanatra az ablakon, mintha megannyi érdekességet rejtene magában.
- Ha te mondod - óvatos, alig észre vehető mosollyal vetek rá egy gyors pillantást miközben egy kósza, a kontyomból újonnan kiszabadult tincset a fülem mögé helyezek ügyelve arra, hogy ne akadjon bele a fülbevalómba. Csúnya lenne, ha kirántanám a fülemből az arany ékszert.
- Akkor múltkor valószínűleg a közös szerencsétlenségünknek köszönhetjük, hogy kis híján otthagytuk a fogunkat - lehet, hogy nem illő téma, ennek ellenére mégis elhagyja a számat és nem bánom meg, inkább csak elmosolyodva jelzem, hogy bár akkor kétségbeejtőnek és félelmetesnek tartottam, mostanra már inkább csak nevetek rajta, hogy mekkora szerencsétlenek voltunk valójában.
- Az enyém is tönkre ment múltkor - suttogom óvatosan, mint egy csicsergő kismadár.
- Szólni fogok.
- Fú, inkább ne jó? Kár lenne ezért a darabért
- simítok végig mellkasán, ezzel is utalva a zakójára mely tényleg csodás darab. Nem mellesleg baromi jól áll neki.
- Legyek akármilyen "szexi", ha egyszer meztelennek érzem magam. És ha nem is alkalomhoz illő? - aggodalmaskodás mindig is rossz szokásom volt, mármint... amit felvettem egy év alatt. Hisz tanultam a történtekből, miszerint bármi miatt aggódhat az ember. Bármi történhet ami fejfájást okozhat. És ez ilyen. Nem akarja, hogy úgy nézzenek rá mint valami k*rvára aki azért jött ide, hogy mutogassa magát.
- Ó, és ez egy tökéletes érv amellett, hogy ne illjek a tömegbe. Igaz? - billentem félre a fejem, de ott virít egy vidám mosoly is a szám szegletében.
- Tudtam ám - melyik férfi nem szereti hallani, hogy övé lehet a döntés?
- Mit csinálunk? De ez... ki fognak rakni minket - nevetek fel, de amint odaérünk, máris határozott pillantást vetek rá, lévén ő maga is komolyan gondolja a dolgot.
- Ó, ez nagyon nem jó - lépek ki a cipőimből, hogy meztelen talpam a puha, zöld fűhöz simuljon.
- Tarts bakot - utasítom. Lehet, hogy törékeny kis virágszálnak tűnök, egy igazi "úrinőnek" aki jobban szeret lépcsőn közlekedni, viszont nem riadok vissza semmitől. Kardokat, tőröket és pisztolyokat használok mások ellen, miért pont attól fájdulna meg a fejem, hogy be kell másznom az ablakon, ami ráadásul nem is magas? Egyedül annyit kell tennem, hogy felhúzom a ruhám, nehogy beakadjon és szétszakadjon. Így már kapok is a szoknya alja után, hogy felhúzhassam teljesen a combomig.
- Mehet?

avatar
II. Seattle-i Falka
Brother of the Moon

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : Jégkirálynő
Gif vagy kép :
Play-by : Blanca Suarez
Vonal1 :
Faj : Vérfarkas
Posztok : 76
Kor : 22

Lakhely : Seattle
Rang : Falkatag
User neve : N.
Vonal2 :
Családi állapot : Hajadon
Különleges képesség : Jó fegyverforgató vagyok.
Foglalkozás : Tanuló
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Rhys and Olga    Szomb. Nov. 08, 2014 11:20 pm



Olga & Rhys



-Valószínű -mert én például még mindig nem nőttem ki a kamaszkori szerencsétlenkedésekből. A mai napig történnek velem olyan apró balfaszságok, amiket nem kéne, hogy elkövessek lassan 23 éves fejjel. A múltkori eset mondjuk kicsit más volt, mert az csak részben volt a mi hibánk. Ugye ha én sem lettem volna olyan kíváncsi...
-A laptopod? Az gáz. Én meg azóta sem tudtam visszaszerezni -még jó, hogy nem tároltam rajta mondjuk home-made pornót. Mert az dupla szívás lett volna. Nem szívesen lépnék be az iparba, hogy online nézhessenek. Talán ha nagyon jó pénzt adnának érte... de így ingyen semmiképp. Másnak semmi köze az én szexuális életemhez.
-Igazán? -húzódott egy elégedett mosoly a számra, amint végigvezette a kezét a mellkasomon. -Akkor sajnos be kell érned egy zsepivel. Mert nálam csak sokkal fontosabb dolgok vannak -az esetek 90%-ban amúgy sincs nálam zsepi. Valamiért arra sosem gondolok, ezért másoktól kell kérnem. Én már ilyen kis csóringer életet élek. Csoda, hogy valamiért volt nálam egy darab.
-Nekem akkor is bejön...-vontam vállat. -ez a lényeg -elvégre valószínű, hogy nem a szomszéd Józsi kedvéért öltözött ki így, máskülönben nem velem jött volna el. Ebből kifolyólag gondolom fontos neki, hogy elnyerje a tetszésemet a szerelése és mivel már körülbelül a találkozásunk legelején a tudtára adtam, hogy egy szexi csirke, nem kéne ennyire paráznia.
-Hogy ne lenne tökéletes érv? -tettem fel a költői kérdést egy pajzán vigyorral. Mert hát tény, hogy sokkal jobban értékelem az ilyen testhezálló ruhákat, mint azokat, amiket kb. a középkorban is használtak. Egy halál lenne Olgáról leszedni, ha akarnék tőle valamit. Plusz fogadni mernék rá, hogy nem is állna neki ilyen jól egy nagy szoknya, mint ez a vörös szerelése. Ebben szexi és kész. Ráadásul könnyű belőle kiszedni, tehát praktikus is egyben.
-Ugyan... akkor visszaszökünk. Vagy... -szagoltam bele a levegőbe csak úgy kíváncsiságból, hogy nagyjából felmérjem a közelben tartózkodó fajok arányát. -használjuk a hatásos meggyőzést -jelentettem ki lazán, vigyorogva. Emberhús szag mindenhol, egy-két kivétellel. Szerintem ezt a bált most kifejezetten nem természetfelettieknek rendezték, hanem sima törékeny embereknek akiknek könnyedén szétroppanthatnám bármelyik csontjukat. Lerághatnám róluk a húst, vérfürdőt rendezhetnék... ki merne kötekedni egy vérfarkassal? A fajtársaim között talán nem vagyok olyan erős, de a muglik között már más a helyzet.
-Oké... te kis domina -foglaltam el a helyemet az ablak előtt úgy, hogy bakot tudjak tartani neki. Közben figyeltem ahogy a ruháját feljebb húzkodta, egészen addig, amíg körülbelül olyan nem lett, mint egy miniszoknya. Lehet, hogy ez most szemétség, de örültem volna neki, ha egy kicsit elszakad. Egyrészt azért, mert ugyan nem menthetetlenül, de kárörvendő vagyok. Másrészt legalább megint kaphattam volna egy kis ízelítőt, mint múltkor...
-Na, gyere! -én már régen készen álltam arra, hogy segítsek neki feljutni, úgyhogy már csak rajta múlt a dolog.
Egyébként sosem gondoltam volna róla olyant, hogy ő úgy viselkedik mint egy tipikus úri hölgy. Főleg azután nem, amiken átmentünk ott lent az alagsorban. Megmutatta, hogy igen is tud ő kemény csaj lenni, ha nagyon akar... hiszen ő hozott ki engem. Ezek után meg gondolom nem jelenthet neki problémát beugrani egy ablakon.


▲ music ▲ 500 ▲ made by

avatar
II. Civil farkas
Brother of the Moon

animae scrinium est servitus

Play-by : Nolan Funk
Vonal1 :
Faj : vérfarkas
Posztok : 82
Kor : 22 év
Lakhely : Seattle
Vonal2 :
Családi állapot : egyedülálló
Foglalkozás : felszolgáló
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Rhys and Olga    Vas. Nov. 09, 2014 10:31 am

Rhys and Olga




Valószínűleg arra az esetre az életünk végéig emlékezni fogunk és nem azért, mert olyan hatalmas trauma lett volna. Sokkal inkább azért, mert akkor találtunk egymásra, valamint néhány szerencsétlen mulasztásnak köszönhető a kellemetlen szitu. Remélem azt azért elfogja felejteni, hogy néha kicsit határozottabban ragadtam meg a karját farkasként míg lehúztam a lyukhoz. Na jó erre valószínűleg nem is igazán emlékezhet, hisz nem volt magánál de ki tudja?
- Nekem azóta van új... szóval mi is a gáz? - pimasz vigyorral vetek rá a egy pillantást, hisz tény és való, hogy én hamar kaptam egy újat az egyik falkatagnak köszönhetően s noha nem olyan mint az én kis drágaságom, remélhetőleg azt is mihamarabb visszakapom.
- Hát, talán elég lesz az a zsebkendő - igazgatom meg gyorsan zakójának egy kis részét mely meggyűrné a szép anyagot, majd elveszem kezemet mellkasáról, mielőtt még kísértésbe esnék, hisz az anyagon át is tisztán kitapintható a feszes mellizom. A testemen átfutó remegést is ennek köszönhetem. A gondolatnak, hogy mit tartogat magában ez a fiú, hogy mi mindent tudnék kezdeni vele... hajaj, de még mennyi mindent!
- Ennek viszont tényleg örülök. Legközelebb is hallgatok a megérzéseimre... bocsánat, a rám vetődő ruha megérzéseire - elvégre a kocsiban ezt mondtam nem? Hogy maga a ruha ugrott a nyakamba, hogy vegyem fel. Most miért is állítanék mást?
- Hatásos meggyőzés kutya módra? Nem illik társaságban szimatolni te! - bokszolok bele a vállába széles vigyorral miközben elindulok utána. Természetesen vetek egy pillantást a minket morcos tekintettel bámuló szőke nőszemélyre. Vállvonással húzom el a tekintetemet, mire értetlenül megrázza a fejét. Fogalma sincs, hogy mi bajom lehet, de amint meglátja, hogy kiválunk a sorból, már nyújtogatja is a nyakát, hogy mégis mihez készülünk. De ez őt ne érdekelje! És engem se érdekel, hogy mit akar, meg se állok az ablakig, hol máris kibújok a cipőmből, hogy ne történjen még ebből is baleset.
- Mit csinálsz? - dobbantok elégedetlenül, mikor letérdel előttem.
- Most hogy fog kinézni a nadrágod, úgy őszintén? - megyek át morcos anyukába miközben megrovom. Nem szokásom hisztérikus rohamokba kitörni, most pedig főleg nem teszem, inkább csak elégedetlenségemet fejezem ki némi fejrázással kifejezetten halkan, nehogy felkeltsem a tömeg figyelmét, a végén még más is megkísérli a bejutást ablakon át.
- Mutasd a kezed... - guggolok le, hogy megfogjam Rhys kezeit melyek...finoman végigsimítok a finom kézfejen, majd úgy tartom őket, hogy kis "fészket" tudjon formálni. Tényleg ennyire tökéletes ez a pasi? Csak van valami hibája!
- Remélem odabent nem fegyveresek fognak várni - biztos vagyok benne, hogy odabent vannak biztonsági őrök, de remélhetőleg nem ennél az ablaknál áll az összes.
- Lökj fel! - lépek bele a kezébe, ha megteszi, hogy úgy csinálja ahogy kértem. Kértem? Inkább utasítottam... mekkora egy paraszt vagyok.
Ha fellök, fenékkel huppanok a párkányra ügyelve arra, hogy a bokorra ne akadjon fel a szoknyám. Kicsit morcos lennék, ha pont most szakadna el.
Felhúzva a lábaimat igyekszek úgy pakolászni tagjaimat, hogy még csak véletlenül se villantsak ki olyat amit nem lenne szabad.
Kíváncsian kukkantok ki a jókora bársony sötétítő mögül, hogy tiszta-e a levegő.
- Jól van, gyere - lesek vissza Rhys felé, míg odébb lépve belebújok piros szandálomba. Nem hiszem, hogy segítségre van szüksége, de ha mégis akkor csak szól nem?
Idebent ezer meg ezerféle illat és szag keveredik egymással, mely leginkább a pacsulira és az izzadtságra emlékeztet.
- Fú anyám... biztos itt akarunk mi lenni?

avatar
II. Seattle-i Falka
Brother of the Moon

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : Jégkirálynő
Gif vagy kép :
Play-by : Blanca Suarez
Vonal1 :
Faj : Vérfarkas
Posztok : 76
Kor : 22

Lakhely : Seattle
Rang : Falkatag
User neve : N.
Vonal2 :
Családi állapot : Hajadon
Különleges képesség : Jó fegyverforgató vagyok.
Foglalkozás : Tanuló
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Rhys and Olga    Vas. Nov. 09, 2014 7:21 pm



Olga & Rhys



Szúrós tekintettel néztem Olgára, amint gúnyolódó hangnemben kérdezett vissza. Végre azt hittem sorstársak vagyunk laptopok terén is, erre ő benyögi, hogy már kapott újat. És ezt legalább olyan hencegősen, hogy nekem fájjon a Lenovo hiánya. Jó, nem maradtam gép nélkül, mert végül is van egy asztali pc a nappaliban, de annak olyan szar a vinyója, hogy azon csodálkozok, hogy egyáltalán elindul. Meg hát azon egy ősrégi XP van, alig megy, megőrülök tőle. Szívem szerint kidobnám az ablakon.
De legalább Olga az előbbi „baklövését” helyrehozta az ing igazítással, ami szerintem már kezdett átmenni „tapizásba”... hm, csak nehogy én kezdjem el igazgatni rajta azt a ruhát. Annak komolyabb következményei lennének. Mondjuk olyanok, hogy rávetném magam, mint egy tüzelő szukára.
A vállba bokszolásra viszont „felmorrantam”. -Csak óvatosan... mert még úgy is fogok veled bunyózni farkasként és akkor nem fog érdekelni, hogy lány vagy- húzódott a számra egy kaján vigyor, miközben a szokottnál halkabban „fenyítettem”. Simán verekednék vele állatként, az mindig jó időtöltés. A bratyómmal is néha szoktam. Ha nagyon unatkozok, akkor provokálom egész addig, amíg át nem változik és nekem nem jön. Természetesen ezek a harcok nem vérre mennek bár néha sikerül komolyabban egymásba harapnunk, de attól még élvezem. És biztos, hogy egy idő után Olgával is eljátszanám.
-Egyébként meg arra nem gondoltál, hogy használhatnánk az erőnket arra, hogy ne dobjanak ki innen? A többség itt ember, ezek félnek tőlünk. Melyik biztonsági őr merne kötekedni egy farkassal? -én legalábbis biztos megfenyíteném őket, ha ez kéne ahhoz, hogy jól érezhessük magunkat. Most nem hagyom hogy bárki vagy bármi elrontsa az esténket.
A felcsattanásra én csak vigyorogtam. -Olga, téged ne érdekeljen a gatyám. Nem lesz piszkos -maximum egy kicsit poros. De direkt ügyeltem rá, hogy például ne kutyaszarba, sárba térdeljek bele, ha lehet. De azért, hogy Olga megnyugodjon inkább egy kicsit felemelkedtem, hogy csak félig térdeljek. Jobb a békesség.
-Miért, annyira tetszik? -kérdeztem, de azért „odaadtam” neki a kezem, kíváncsi voltam mit akar vele csinálni. A simításra csak mosolyogtam. Valahogy sejtettem, hogy nem csak azért ért hozzám, mert nem tetszett neki, ahogy tartottam a kezem. Egy pillanat erejéig még a tekintetét is megpróbáltam elkapni.
-Leütöm a fegyvereseket -vontam vállat meglepő nagy lazasággal. Igaziból tényleg nem okoznának nehézséget, hacsak nincs köztük természetfeletti lény. Mert az már egy kicsit nehezebb „falat”. Például egy vámpírt kétlem, hogy el tudnék intézni, főleg ha a csapatával jön.
Az utasításra fellöktem a párkányra sikeresen, miközben azt lestem titkon, hogy mikor dob be egy villantást. Sajnos túl ügyes volt, úgyhogy a szoknyája sem szakadt szét és még csak nem is láttam semmi érdekesebbnek mondhatót... oké, mondjuk múltkor meg túl sokat láttam.
Felálltam és hátrébb léptem párat, hogy át tudjam ugrani a bokrot. -Állj arrébb! Megyek-szóltam figyelmeztetően, ugyanis nem lett volna jó, ha mondjuk a nyakába esek. Biztos nem díjazna egy ilyen akciót.
Ha arrébb ment, akkor nekifutásból átugrottam a bokrot, a kezemmel megragadtam a párkányt és körülbelül úgy érkeztem le, mint anno zsámoly ugrásnál. Utána szépen lemásztam és leporoltam a nadrágomat, sikeresen lejött az a kis kosz is a térdemnél. -Ha már bemásztunk az ablakon, akkor nem fogok kimenni -fejeztem be a tisztítási munkálatokat és kihúztam magam.
Körülnéztem. A teremben rajtunk kívül szinte mindenki keringőt táncolt a Linkin Park, Roads Untraveled című számára. Kivéve persze azt a pár embert, aki a pultnál italozgatott. Mi meg úgy álltunk ott a szélén, mint két földönkívüli, aki azt sem tudja mi folyik éppen körülötte. Úgyhogy még mielőtt még több tekintet tévedt volna felénk, kapcsoltam és Olga elé léptem a kezemet nyújtva. -Táncolsz velem?


music ▲ 578 ▲ made by

avatar
II. Civil farkas
Brother of the Moon

animae scrinium est servitus

Play-by : Nolan Funk
Vonal1 :
Faj : vérfarkas
Posztok : 82
Kor : 22 év
Lakhely : Seattle
Vonal2 :
Családi állapot : egyedülálló
Foglalkozás : felszolgáló
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Rhys and Olga    Vas. Nov. 09, 2014 8:05 pm

Rhys and Olga




Megszeppenve hőkölök vissza mikor meglátom szúrós tekintetét s nagyon sóhajtva igyekszek mihamarabb elfordulni tőle, hogy még csak véletlenül se lássam szemében azt a fajta kelletlenséget, amit először kiszúrtam magamnak.
Egyre csak letaglóz, mint ahogy a mondanivalója is. Mi a fene történik itt?
- Én... - nézegetem szépen manikűrözött körmeimet, melyek természetesek, s még csak véletlenül se aggattam rá mű darabokat. Mintha ezek vezettek volna rá arra, hogy kihívóan a vállába bokszoljak. De úgy néz ki, hogy nem kellett volna.
- Bocsánat. De nem fogom magam visszafogni - vetek rá szúrós pillantást. Ha már verekedni akar akkor csináljuk tisztességesen.
- Amúgy... nem kell lánynak nézni olyan esetben jó? Lehet, hogy fiatal vagyok még farkasként, de folyamatosan képeznek, szóval vigyázz mert a végén még én is seggbe talállak rúgni, szép fiú - szűkítem résnyire a szemem miközben rá mutatok s már indulunk is az ablak felé ami előtt hosszas bájcsevejt zavarunk le első körben az őröket illetően.
- De Rhys, nem azért jöttünk ide, hogy rendet bontsunk, remélem ezzel is tisztában vagy. Amúgy meg nagyon szívesen szétrúgnék néhány hájas biztiboy segget olyan "miért is ne?" alapon - vallom be neki, hisz elég sok van aki még csak véletlenül se érdemli meg azt a tejhatalmat amit kapott.
- Aha, mindig ezt mondjátok. Ti pasik tudjátok mit csináltok igaz? - utalok itt a számára ismeretlen Adamre, akit múltkor elrángattam inni egy kicsit, hogy feloldódjon végre, és ő maga is mindig csak bizonygatott, közben csak ellenkezője történt annak amit mondott. Bármennyire imádok néhány hímneműt, mondanom se kell, hogy hülye mind.
- Tényleg nagyon szép kezeid vannak, szóval ezzel felesleges hülyülni - és azzal sikerül be is bizonyítanom, hogy komolyan gondolom, hogy finoman végig is simítok kézfején. Valóban nagyon szép keze van, sok nő megirigyelné.
- Sejtettem - kuncogok s már fel is lök a párkányra, hogy arról óvatosan, minden villantás nélkül tornázzam le magam ezzel bepillantást nyerve a nyüzsgő embertömeg egy részére.
Az utasításra rögtön arrébb állok, elvégre nem szeretném, hogy a nyakamban landoljon, inkább kíváncsian nézem végig a gyors, mesébe vagy fimbe illő produkcióját.
- Ne is - kapok ki egy hullámcsatot a hajamból amibe egy másik tincset bújtatok.
Rengeteg ember van idebent. Mind hatalmas vagy épp visszafogott ruhában s a keringők egyikét ropják csodás menüettben, mintha legalábbis ez a rengeteg ember együtt próbálta volna össze. Mintha egy nagyszabású, bál eseményen lennék, nem pedig egy kisebb összejövetelen amit bálként hirdettek meg. Minden csodálatos és fényűző, aranyba, bronzba és ezüstbe burkolózva. Masnik, szalagok, fények. Cseppet se olyan, mint amibe a mai fiatalok járnak. Nem disco gömb van, nem sötétség, lézerek. Inkább hatalmas kristálycsillárok, melyek mágikus, csillogó fényeket kölcsönöznek a fehér márvány teremben. Tényleg lélegzet elállító.
Mint ahogy az is, hogy Rhys megáll előttem a kezét nyújtva felém.
- Reménykedj, hogy nem taposom le a lábujjad - mutatok le a cipőjére miközben kibújok a kabátomból és átadom a felém kezét nyújtó fiúnak, aki a kabátokkal és egyéb kiegészítőkkel foglalkozik, s már el is tűnik a tömegben ezernyi bunda és kabát között.
Kezemet közben finoman az Rhys kezébe csúsztatom, s elindulva a tánctér felé, egész közel húzódok hozzá, nehogy másoknak nekimenjek.
Ha eljutunk odáig ameddig ő szeretne, már fordulok is felé, hogy másik kezemet a vállára simíthassam. Kellemetlenség a kellemesben, hogy kifejezetten közel simulok hozzá, így nézve bele kékes szemeibe.
Óvatos, lassú mozgással kezdek el ringani a zenére miközben várok arra, hogy irányítson. Ha már ő a férfi.

avatar
II. Seattle-i Falka
Brother of the Moon

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : Jégkirálynő
Gif vagy kép :
Play-by : Blanca Suarez
Vonal1 :
Faj : Vérfarkas
Posztok : 76
Kor : 22

Lakhely : Seattle
Rang : Falkatag
User neve : N.
Vonal2 :
Családi állapot : Hajadon
Különleges képesség : Jó fegyverforgató vagyok.
Foglalkozás : Tanuló
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Rhys and Olga    Hétf. Nov. 10, 2014 6:44 am



Olga & Rhys



-Te? Engem? -kérdeztem már-már röhögve. Majd mivel láttam hogyan nézett rám, ezért gyorsan próbáltam korrigálni ezt a hibát. Nem szerettem volna, ha most rögtön magával vonszol az erdőbe, hogy megmutassa a harc tehetségét mérgében. -Oké, elhiszem ám. Ne legyél mérges -ha jól belegondolok nem kizárt, hogy súlyos vereséget szenvednék. Engem nem képez senki, max. néha a tesóm, de még ő sem mindig ér rá, szóval a harci tehetségem körülbelül egyenlő egy zsák krumpliéval. Olga meg, hát... ki tudja milyen szinten van már. Igaziból nagyon nem csak a fizikai erőn van a lényeg, hanem a taktikán.
-Jó, de én nem fogom hagyni, hogy elcsesszék az esténket, abban biztos lehetsz -ha már egyszer valami összejött az életben, akkor pár dagadt security-s nem fog az utamba állni az biztos. Főleg akkor nem, ha tényleg csak sima emberek... mert azokat megpöccintem az ujjammal, aztán kidőltek. Itt már számít az erő... ha izomból nekivágom őket a falnak, akkor nem biztos, hogy lesz kedvük verekedni. És akkor még semmit sem csináltam, ami érdemleges.
-Mi tudjuk! Ti, nők? -hát, tudnék egy-két olyan helyzetet felhozni, amikor mondjuk nagyon idegesítőek tudnak lenni. Például mikor ott állnak a szekrény előtt amiben van száznál több ruha és azért nyafognak látványosan, hogy nincs mit felvenniük. A legjobb, mikor odaállítanak és a segítségedet kérik. Én olyankor általában rávágom, hogy „Baszki, tényleg nincs ruhád. Gyere, vedd fel az enyémet”. Vagy valami hasonlót. Nem... majd én fogok ott válogatni. A női ruhák között. Biztos.
-Kösz, ezt még nem mondták -mosolyogtam a bókra, bár ez azért elég érdekesen jött ki. A kezét azért általában nem szokta megdicsérni senki, senkinek. Vagy csak én vagyok lemaradva? Mert például a lábszár az más. Egy nőnek lehet azt mondani, hogy „De szép lábaid vannak, olyan nyakbavalók”, csak nem érdemes. Egyrészt mert sablonos, másrészt általában ha valaki hasonló dumákkal hódít, annak pofon a vége... illetve tökön rúgás. Tapasztalatból mondom. Nem érdemes kipróbálni.
-Mindegyik ilyen rendezvénynek megvan a maga szaga, ki kell bírni -tettem még hozzá, amikor Olga bent a teremben megemlítette, hogy milyen büdös van. Jó, tényleg elég zavaró egy idő után, főleg nekünk farkasoknak. Ha koncentrálnék rá, akkor a lehető legváltozatosabb bűzt érezném a fülledt levegőben, de inkább próbáltam figyelmen kívül hagyni. Látványvilág úgy is kárpótolta ezt az „apró” kellemetlenséget. Tetszett a terem díszítettsége, a régies hangulatot idéző csillárokkal meg minden más szarsággal. Bár néhol őszintén szólva giccsesnek találtam, túlzásba vitték a tervezők a díszítgetést. Legalább mintha egy királyi bálon lennénk, körülbelül olyan hangulata volt az egésznek. Ráadásul már a legtöbben táncoltak, mire beértünk, holott még alig kezdődött el a bál.
-Ugyan, szerinted az engem érdekel? -vontam vállat, miután Olgát felkértem egy táncra és felhozta a lábujj taposást. -Nagyon sokan könyörögnének, hogy taposd meg őket, ha ez lenne az ára annak, hogy eljöhessenek veled bálozni -magyarul „kurva szép vagy és még akkor is szerencsésnek érezném magam, ha törött lábujjal kéne elhagynom a termet”.
Megvártam míg Olga átadta a kabátját a kölyöknek, majd szépen bevezettem a tömegbe. Annak is azon részére, ahol kicsit kevesebben voltak, mert azért az nem hátrány, ha az „ember” táncolni is tud.
Amint elfoglaltuk a helyünket, már át is vettem a tömeg, a zene ritmusát és elkezdtem vezetni a lányt. Ekkor vettem igazán hasznát annak az ezer éves tánctudásnak, amit anno akkor szereztem, mikor még szakközépbe jártam. Olyan tizediktől kezdve mindig felkértek a végzősök, úgyhogy egy csomó szalagavatói táncban szerepeltem, köztük nyilván a sajátomban is. Úgyhogy egy kis keringőzés nem okozott nehézséget. Néhány laza forgás, semmi nagy extra... megy ez nekem.
-Tudod mit bánok? -kezdtem el a mondandómat, Olga tekintetét keresve, hogy megtörjem a csendet. -Hogy még egész eddig nem csókoltalak meg.


▲ music ▲ 595 ▲ made by

avatar
II. Civil farkas
Brother of the Moon

animae scrinium est servitus

Play-by : Nolan Funk
Vonal1 :
Faj : vérfarkas
Posztok : 82
Kor : 22 év
Lakhely : Seattle
Vonal2 :
Családi állapot : egyedülálló
Foglalkozás : felszolgáló
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Rhys and Olga    Hétf. Nov. 10, 2014 8:20 am

Rhys and Olga




- Ühüm, én. Angyali külső mögött démoni természet, vagy egy amazon kitartása... nehogy azt hidd, hogy csak úgy elfúj már a szél. Tudják a falkában, hogy kinek mi az erőssége, és azt próbálják legjobb tudásuk szerint turbózni. Amúgy meg nem vagyok mérges - méregetem szúrós tekintettel, kékjeim szinte meggyújtják, legalábbis mintha tényleg mérges lennék rá. Pedig egyszerűen csak kikértem magamnak, hogy egy gyenge kis virágszálnak tart. Tisztában vagyok a hím farkasok erejével, de egy nőciből is kilehet hozni a maximumot, s nekem nem a nyers erőm van ami segít. Gyorsaság és ész.
- Ezért hálás lennék - bólintok egyetértőn - nem azért jöttem, hogy néhány hájas seggűvel pipiskedjünk.
De nem ám! Ma táncolni, szórakozni akarok! Nem mással mint Rhyssel, ha már elhívott, szóval a nagydarab biztisek szóba se jöhetnek.
- Össze se lehet hasonlítani minket, héka! Ég és föld a női és a pasi. Míg ti az egyik, addig mi a másik dolgon vagyunk fennakadva. Míg ti egyszerre egy, addig mi hat dologra tudunk összpontosítani, koncentrálni. Míg nektek ott van a fizikai erőtök addig nekünk normális esetben az eszünk. Nektek térkép kell, nekünk átlagon felüli a képi memóriánk. Mi praktikusan nevelünk gyereket, ti pasik viszont irtózatosan aranyosan néztek ki a gyerekekkel. És még sorolhatnám. Kiegészítjük egymást, ezért vagyunk mások. Mi szeretjük hallgatni, hogy a pasi legyezgeti az egónkat, így a ruhák terén is mikor megállunk a szekrény előtt és kis híján elbőgjük magunkat, mert nincs mit felvennünk. Mert nektek, férfiaknak akarunk megfelelni - lehet ,hogy kicsit hosszúra nyúlt a szöveg, viszont minden kis részlete igaz. Minden azért van, hogy a "hímeknek" megfeleljünk és előnytelen vagy előnyös helyzetben is azt várjuk, hogy milyen gyönyörűek vagyunk. Mert szükségünk van rá.
- Ne haragudj, csak... be kell valljam, teljesen oda vagyok a szép férfi kezekért - sütöm le a szemeimet, mert tényleg így van. Azt viszont meg nem mondanám most hirtelen, hogy mennyire tartom cikinek vagy elfogadhatónak kijelentésemet. Annyi biztos, hogy a fülem hegyéig pirulás már megvan.
- Akkor javaslom bírjuk ki - mert mi mást tehetnék most? Igyekszek Rhys férfias illatára és a saját parfümöm lágy frissességére koncentrálni. Szerintem ez még menni fog.
- Te aztán profin űzöd a lányok zavarba hozatalát - nyöszörgöm az orrom alatt, halvány mosollyal a szám szélén. Még, hogy sokan könyörögnének? Nem is tudom. Minden esetre tényleg jó volt ezt hallani az ő szájából. Csak lassan ott tart, hogy le fogok menni hídba minden egyes bókjától, tettétől mely udvariasságtól és őszinteségtől bűzlik. Nem sok ilyen pasival most mostanában dolgom, és bár tuti, hogy Rhys nagyon jól titkolja, hogy ő másként gondolja, mégis mindegyiknek az volt az első gondolata amit persze ki is nyilvánított, hogyan vigyen ágyba.
Nem vagyok egy nagy páros táncos, viszont adott volt egy-két alkalom mikor elmentem Aurorával valahova bizonyos alkalmak adtán néhány haverjával, ahol elkerülhetetlen volt egy kis lötyőzés. Így a keringő és társai. Tangót nyilván nem próbáltam még ahogy a charleston-t se, de valószínűleg ezzel nem is kell foglalkoznom. Nem versenytáncosnak készülök. Sajnos.
Fordulva egyet közelebb lépek hozzá, majd kérdése hallatán kíváncsi tekintettel kezdem el fürkészni arcát, mígnem a kijelentés kicsit oldalba vág. Nem az a kellemetlen nyomás ez a mellkasomon, nem kétségbeejtő és nem is idegesítő. Inkább jóleső bizsergés és forróság jár át, miközben kékjeim az ajkára vetnek lopott pillantásokat.
- ... pedig - nyögöm - ma nem kellene egy percet se hagyni, hogy kárba vesszen - szinte csak súgom a szavakat, elvégre minek kiabáljak, ha itt el pár arasznyira tőlem?

avatar
II. Seattle-i Falka
Brother of the Moon

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : Jégkirálynő
Gif vagy kép :
Play-by : Blanca Suarez
Vonal1 :
Faj : Vérfarkas
Posztok : 76
Kor : 22

Lakhely : Seattle
Rang : Falkatag
User neve : N.
Vonal2 :
Családi állapot : Hajadon
Különleges képesség : Jó fegyverforgató vagyok.
Foglalkozás : Tanuló
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Rhys and Olga    Hétf. Nov. 10, 2014 8:33 pm



Olga & Rhys



-Akkor inkább nem kötekedek -egy kicsit azért visszahőköltem. Nem biztos, hogy nekem megérné kikezdeni egy olyan csajjal, akit rendszeresen képeznek. Még a végén csúnyán besülnék. De mondjuk csak így simán szórakozásból azért megnézném mekkora erő van Olgában, milyen a taktikája. Nem tűnik kifejezetten amolyan „amazon” típusnak, aztán lehet, hogy kellemes csalódás érne... már ha azt nevezhetjük kellemesnek, hogy kicsinálna. De ettől az apróságtól eltekintve, azért jobb ha egy talpraesett nő megy melletted mint egy olyan, aki egy pofontól összeesik. Persze az sem jó, ha valaki túlzásba viszi a felkészülést a harcokra, mert az már úgy... tényleg nem nőies, főleg nem muszklisan. Viszont az aranyközéputat nem ártana megtalálni.
Olga szövegét meglepően figyelmesen hallgattam és őszintén szólva egyáltalán nem erre a válaszra számítottam. Sokkal inkább tartottam esélyesnek azt, hogy felemeli az egekig a női nemet, mint azt, hogy felhozza a Jin-jang elméletet. A kínai elvek szerint ugyanis a párok egymás ellentétei, ez pedig azt eredményezi, hogy oldalak kölcsönösen ellenőrzik és gátolják egymást, ami egy folyamatos egyensúlyi állapothoz vezet. A jin és jang tehát függnek egymástól és ez nem hinném, hogy nagy hülyeség lenne, főleg azok után amit Olga mondott. Bár én is állandóan kiemelem általánosan a nők hibáját, de nem kérdés, hogy nélkülük hamar kihalna az emberiség. És ez fordított helyzetben is így van. -Igazad van. De én inkább úgy fogalmaztam volna, hogy mi egészítünk ki titeket -you know what I mean, right? Annyira kérette magát, hogy muszáj volt elpoénkodva lecsapnom a labdát. -De vágom. Jin és jang, az ellentétek függnek egymástól -biztos ő is hallott már róla valahol, vagy legalább a szimbólumot látta, a fekete-fehér kört.
-Kéz fétised van? -kérdeztem enyhén csodálkozva. Mert nagyon úgy fest, hogy vonzódik a kezemhez is... eléggé. De mondjuk vonzódjon is, mert ha hagyja magát, akkor ennek a két kéznek ő lesz a következő áldozata... és azt biztos élvezni fogja. -Most, hogy szóba hoztad én meg a nők kecses kezéért vagyok oda -főleg, amikor a szexuális oldalát nézem a végtagoknak. Olga hosszúkás ujjai fogságában biztos jól mutatna egy-két dolog a csavarhúzón kívül.
-Pedig nem vagyok benne olyan jártas, mint amilyennek hinnél -vontam vállat mosolyogva. Sosem voltam kifejezetten csajozó-gép, a kapcsolataim jó 90% ráadásul nem tartott tovább egy hónapnál. Szóval annyira azért nem vagyok tapasztalt, mint amennyire esetleg gondolna egy járókelő. A sosem öregedő kölyök-pofám miatt a legtöbben nem vesznek komolyan és hiába szeretnék valakit felszedni hosszútávra , vagy semmi sem lesz az egészből vagy csak szimpla egyestés numerának marad meg a csaj. Ezért is örültem, hogy Olga legalább eljött velem randizni. Felcsillant a remény. Ráadásul amilyen ördögien szexi külseje van... nem csoda, hogy még azt sem bánnám, ha megtaposna tánc közben.
Egyébként meg gyakorlottnak tűnt. Könnyű volt vezetni a parketten, egyedül a kérdésemnél lépett rá majdnem a lábamra, de még időben elhúztam, úgyhogy megúsztam a megtaposást. Bár mit mondtam, ez még a profikkal is megesik, egy ilyen csajnak meg duplán megbocsájtom.
A válaszát hallgatva a kelleténél tovább próbáltam tartani a tekintetét. Fényben először sikerült igazán alaposan megvizsgálnom a démoni kék tekintetét. Imádom ezt a hűvös, szinte fagyasztó színt, csak kár, hogy rohadt ritkák az olyan lányok, akik fekete hajúak, tengerkék a szemük, jó alakjuk van és még rám is néznek. Tulajdonképpen sosem akadt horogra egy ilyen sem rajta kívül.
-Megint igazad van. Ki kell használnom az alkalmat -amolyan „nem érdekel ki jön nekünk” alapon megálltam, majd a két kezem közé fogva az arcát megcsókoltam. Igen, ezt már nagyon régen meg kellett volna tennem...


▲ music ▲ 567 ▲ made by

avatar
II. Civil farkas
Brother of the Moon

animae scrinium est servitus

Play-by : Nolan Funk
Vonal1 :
Faj : vérfarkas
Posztok : 82
Kor : 22 év
Lakhely : Seattle
Vonal2 :
Családi állapot : egyedülálló
Foglalkozás : felszolgáló
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Rhys and Olga    Hétf. Nov. 10, 2014 9:42 pm

Rhys and Olga




- Ne is. Bár ha annyira szét akarod rúgatni azt a.... khm, a hátsódat, akkor csak szólj és ezen segíthetünk anélkül is, hogy felhergelj. Na jó nem hiszem, hogy képes lennék ártani neked. Ennyire még nem vagyok mániákus és legnagyobb hibám, hogy sokszor, illetve legtöbbször félek másokat nyakon csapni még akkor is, ha baromira megérdemlik - valahogy így. Soha életben nem tudtam megvédeni magam, így az apámtól se tudtam soha. És most már azt is tudom, hogy miért. Mert ő maga is vérfarkas egy jó ideje. Én pedig akárhányszor meglátom azt az undorító képét, lecövekelek, s a dermedtségtől, bénultságtól még meg is erőszakolhatna megint... Szánalmas és kiborító a gyengeségem, de épp ezért igyekeznek a falkatagok a tőlük telhető legjobb és legpraktikusabb módon segíteni, hogy mindig kész legyek egy kis bunyóra. Legalább magam megtudjam védeni, ha több már nem megy.
A következőkben szép kis monológot tartok neki arról, hogy milyenek is vagyunk mi nők és milyenek ők férfiak. Ezzel pedig teljes mértékben kijelentettem azt, hogy bár teljesen ellentétei vagyunk egymásnak, mégis ezzel tesszük teljessé a párost. Így természetesen ott tartunk, ahol a kínaiak. Jin és jang.
- Ez se rossz gondolat. És nem is olyan hosszú mint amíg én elzagyváltam. Szerintem sokat fogok tanulni tőled - vigyorodok el pimaszul, le nem véve tekintetem róla, majd ismét normalizálom a dolgokat és komoly tekintettel hallgatom.
- Pontosan - hangom komoly és őszinte, mivel tényleg így van. És ha azt vesszük nem is kell nagy dologra gondolni, hisz a férfi és a nő már így is egy nagy ellentét nem igaz? Felemelő, hogy komolyabb dolgokról is ugyan úgy lehet vele beszélni, mint ahogy hülyéskedni. Talán tényleg emberemre találtam?
- Szégyen nem szégyen, igen. Kéz fétisem van. Most nézd meg - ragadom meg finoman a kezét, hogy tenyeremet az övéhez érintve mutathassam felé a sajátját.
- Hosszú, ápolt ujjak, nézd milyen szép bőröd van. Ezek után le lepődj meg, ha meg fogok bolondulni érte - suttogom halkan és óvatosan, miközben kékjeim ismét egymáshoz simuló kezeinket fürkészi. Tényleg nehéz ellenállni neki.
- Na látod - vigyorom épp oly vidám, mint amilyennek érzem magam. Hihetetlenül jó érzés együtt lenni vele, hsiz eddig mit láttam, mit tapasztaltam? Nagydarab barmokat akik csak a farkuknak élnek, majd kanbajos farkasokat akik egymással is képesek lennének megküzdeni egy nő kegyeiért. Hihetetlen. Oké, néhány sráccal jóban vagyok a falkában is, viszont ez is ritka számba megy, hisz nehezen tudok kinyílni a társaságukban. Ezzel szemben ez Rhyssel nagyon könnyen megy.
- Ez tényleg meglepő. Minden esetre jól csinálod - bólintással és őszinte mosollyal jelzem, hogy komolyan gondolom. Ez viszont - a kijelentése legalábbis - azt jelenti, hogy nem akarja a vele szembe jövő minden második csajt megfektetni. Legalábbis remélhetőleg. De mivel már megbízok az emberekben, ezért nem fogom a fejéhez vágni, hogy egy szemét szoknyavadász és különben is!
Soha nem voltam egy nagy táncos viszont mint mindent, ezt is könnyedén tanultam meg legalábbis minimális szinten. És meglepő módon még élvezem is főleg ahogy Rhys vezet. Határozott, mégis könnyed és meglepően finom, így igazán csak az okoz nagy örömöt mikor egész közel kerülök hozzá. Oly annyira, hogy tenyeremet automatikusan simítom rá mellkasára, miközben egy gyors bájcsevejt tartunk itt a csókokról és a kárba veszett percekről.
Nem tudok reagálni csak megvetem a lábaimat ahogy ő is megáll, majd lehunyom szemeimet amint megérinti arcomat és megcsókol.
Mi lányok elég sokat emlegetjük azt a bizonyos láb fellibbentős csókot nem? Mikor valaki olyan csókol meg minket akikre tényleg vágyunk, aki eléri, hogy megtörténjen az a mesebeli csoda, hogy a lábunk egyszer csak huss...! Megemelkedjen.
Kezemet a mellkasától fogva indítom el felfelé a nyakához amin végigsimítva még közelebb húzódok hozzá. Oly annyira, hogy valószínűleg egy leheletvékony papír se férne be kettőnk közé.
Mire észbe kapok, már úgy kapaszkodok belé, mintha attól tartanék, elsodor a vonagló, táncoló tömeg és soha többet nem láthatnám újra.
Végül csak észbe kapok és ehhez mi más segíthet hozzá, mint a zene váltás.
- Ne... ne haragudj - húzódok el tőle, hisz csak most jut el a tudatomig, hogy ez nem csak rámenős volt, de talán még pofátlan is. Szinte érzem, ahogy az arcom ahelyett, hogy kipirosodna, inkább fal fehérré változik, mint aki szellemet látott. Életemben nem csináltam még ilyet, úgyhogy saját magamtól meglepődök ami mondjuk nem nagy csoda. Kezemet a számra simítva nyelek egy nagyot, s mintha egy labdát kellene lenyelnem kínlódok a levegővétellel. Remélem nem ábrándítottam ki nagyon...

avatar
II. Seattle-i Falka
Brother of the Moon

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : Jégkirálynő
Gif vagy kép :
Play-by : Blanca Suarez
Vonal1 :
Faj : Vérfarkas
Posztok : 76
Kor : 22

Lakhely : Seattle
Rang : Falkatag
User neve : N.
Vonal2 :
Családi állapot : Hajadon
Különleges képesség : Jó fegyverforgató vagyok.
Foglalkozás : Tanuló
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Rhys and Olga    Kedd Nov. 11, 2014 6:44 am



Olga & Rhys



Még jó, hogy nem mániákus. Az már abszolút nincs ínyemre, ha egy nő minden egyes percét edzéssel és harcokra való felkészüléssel tölti. Az oké, meg elvárt, ha vészhelyzetbe le tud karatézni vagy valami, de ha már úgy éli az életét, mint egy katona, ott már gondok vannak. Egy nő, ha már annak született, akkor maradjon is meg legalább egy kicsit nőiesnek. Mert például az úszóktól kiábrándulok. Olyan válluk van... már majdnem kétszer akkora mint az enyém, attól a rengeteg úszástól olyan a testalkatuk mint pasiknak. Aztán lehet, hogy amúgy jó alakja lenne, de mivel teljesen elbaszta magát és már a mellei is izomból vannak... már csak a farkuk hiányzik, komolyan.
-Ugye? Lényegre törő vagyok -sosem voltam kifejezetten beszédes, szívesen hallgatok másokat, de ritkán tudnak arra rávenni, hogy külön kis monológba kezdjek. Az inkább a csajok műfaja amúgy is. Olga pedig alapon nem annyira fecsegős természetű, csak néha rájön a szófosás, de ez mindaddig igaziból engem nem izgat, amíg a hülyeséget meg nem akarja nekem magyarázni. Meg amíg nem a szomszéd a szomszéd Józsi farkának a méretét szeretné velem megvitatni. Mert ha érdekes témáról beszél, meg olyanról, amihez hozzá tudok szólni, addig béke van. És ez a Jin Jang elmélet nemekbe átvitt változata pontosan ilyen volt
-De... mit nézzek rajta? -csodálkoztam, mikor képes volt az ablak előtt a kezemet isteníteni. A magyarázatra csak vigyorogtam pajzánul. -Olga, minden nő bolondul a kezeimért, még akkor is, ha ezt az utcán még nem tudják -hülyéskedtem el a dolgot, mert már megint olyan témát hozott fel, aminél ilyen formában le tudtam csapni a labdát. -Egyébként meg annyira nem is hosszú... csak vaskos -ha már mutatta nekem a saját kezemet, akkor nyilván meg is néztem, mint ahogy már számtalanszor az eddigi életem során. Majd amint végigfutott az agyamon az előbbi mondatom felröhögtem. -Úgy értve az ujjaim. Mert róluk van szó. Másnál nem szeretném ellőni a meglepetést -és már megint kib@szott perverz lettem. Az a gond, hogy nálam nagyon gyakran előfordul ilyesmi... illetve végül is nem is gond, ha még poénosan is oldom meg. Legalább lazítom a feszkót.
-Köszönöm, igyekszek -húztam ki magam elégedetten, mikor szóba került, hogy milyen profin hozom zavarba Olgát. Pedig tényleg nincs sok tapasztalatom. Úgy értve... nyilván néha nálam is megvan az a pár flört egy-két szórakozóhelyen például, már csak a gyakorlás végett is, de nem mondanám magam a csajozás mesterének. Van, akit kifejezetten irritál a stílusom, úgyhogy csak olyan 70%-ban sikeres a taktikám. Ha nagyon akarnám, akkor feltornázhatnám az arányaimat, meg rávehetném a fiatal csirkéket az egyestés numerákra, viszont... annyira nem vagyok a kurvázás megszállottja. Ha már régóta nem voltam együtt senkivel, akkor azt mondom oké, de nem szoktam rá. Adott helyzetben meg max. Olgát tudtam volna szívesen magam alatt. Vagy fölött. Részletkérdés.
Amikor pedig egyre közelebb lépett hozzám és lassan tényleg majdnem egymásnak feszült a testünk, hát kedvem támadt lesmárolni a parkett kellős közepén, amit meg is osztottam vele. Ezzel természetesen megint sikerült kissé zavarba hoznom, tudat alatt szándékosan. Imádom nézni, mikor elpirul és azt sem tudja mit mondjon kislányos zavarában.
Végül csak összejött az a várva várt csók, ami közben elég látványosan sikerült egymáshoz simulnunk. Ez viszont egyáltalán nem zavart, sőt... még csak táplálta bennem a tüzet, a vágyat, hogy mielőtt még hazaérnénk mindenképp meg legyen az a bizonyos első randis dugás a hátsó ülésen. Úgyhogy alig tudtam elszakadni tőle, csak vadul csókoltam egész addig, amíg ismeretlen okokból el nem távolodott zavartan.
-Mi... mi a baj? -kérdeztem rá, hátha megmondja mi bántja. -Jól csináltad. És sikerült feltüzelned vele -mosolyogtam. Ó, ha tudná mennyire már ruha nélkül rohangászna könyörögve, hogy tegyem be neki.


▲ music ▲ 592 ▲ made by


avatar
II. Civil farkas
Brother of the Moon

animae scrinium est servitus

Play-by : Nolan Funk
Vonal1 :
Faj : vérfarkas
Posztok : 82
Kor : 22 év
Lakhely : Seattle
Vonal2 :
Családi állapot : egyedülálló
Foglalkozás : felszolgáló
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Rhys and Olga    Kedd Nov. 11, 2014 8:00 am

Rhys and Olga




Nem szeretek túl sok sületlen baromságról beszélni, viszont néha akaratlanul is előjön belőlem a szentbeszéd ha tetszik ha nem. Annak ma pedig különösen hálát kell adnom, hogy nem baromság volt, sokkal inkább valami olyan téma ami mindkettőnk részéről adott. A gond csak azt, hogy ezt is hegyi beszéd formájában adtam elő, ő pedig ezt lerendezte 4-5 szóval, ha nem kevesebbel. Ráadásul nem is akárhogy.
Mivel már a legelején feltűnt, hogy Rhysnek nem szokása hosszas beszédeket, litániákat és monológokat szavalni, akaratlanul megbabonázom tudatalattimat, hogy azért én se vigyem túlzásba a dolgokat. Tudom én, hogy milyen érzés ha valaki nem túl beszédes és egy állandóan pörgő, száját soha be nem fogó személy ül mellette. Visszataszító és kiábrándító. Én pedig még csak véletlenül se szeretném, hogy ennek könyveljen el.
Első kérdésére nem ragálok, inkább a második hallatán felvont szemöldökkel, elképedt vigyorral ingatom a fejem.
- Javíthatatlan vagy, remélem ezzel azért tisztában vagy.
Ha nem javítja ki magát ilyen perverz módon, még csak véletlenül se érteném félre a nem hosszú, ezzel szemben vaskos dolgot. Viszont most, hogy javít, akaratlanul is elvörösödök, de főként a meglepetés szó hallatán.
Perverzióját javítja az, hogy tudja, hogy bánjon a nőkkel még akkor is, ha az imént azt állította, nincs túl nagy gyakorlata. Ezt sajnos nem tudom elképzelni, viszont nem kérdőjelezem meg a szavait. Ha azt mondja nincs, akkor nincs, nem fogom emiatt számon kérni. Hiszek én mindenkinek és mindenkiben.
Fogalmam sincs, hogy hány ember vesz alaposabban szemügyre minket, hány embernek tetszik vagy épp nem tetszik a mi kis idilli kettősünk. Az, hogy a tömeg ellenére simulunk egymáshoz, s forrnak egymásba ajkaink pár pillanat erejéig. Bevallom, élvezem a pillanatot, a gond csak az, hogy túl hamar magamhoz térek és úgy rebbenek hátra, mintha Rhys ajkai vadul égetnének. Ennek "örömére" még a szám elé is emelem a kezem, s kétségbeesett pillantással meredek az arcára. Szerencsére túl messzire nem kerültem tőle, pár lépés, talán három az ami elválaszt most minket egymástól és a zene mely közénk telepszik.
Kékjeim kétségbeesetten pásztázzák az arcát, mígnem valamiként megnyugszok szavai hallatán, de ez még mindig nem elég a lelki békémnek.
- Csak... nem akartam túl... "rámenős" lenni, mert... - finoman megvonom a vállam, miközben melleim előtt keresztbe tett kézzel a földet kezdem tanulmányozni.
-... néha elfeledkezek arról, hogy meddig szabad elmennem. És nem akarok kellemetlenséget okozni, és ez - utalok az iméntire - nem tudom, hogy mennyire számított annak, és...
Ebben a pillanatban viszont teljesen belém fagy a szó, s mint egy kétségbeesett, rettegő gyerek, lélegzetvisszafojtva húzom ki magam. Mintha legalábbis megbabonáztak volna.
Egy pillanatra olyan személy szaga csapja meg az orrom, akiről el se tudom képzelni, hogy most itt van. Hátat fordítva Rhysnek vetek egy gyors pillantást a környezetemre, s csak akkor tűnik fel, hogy reszketve simul hozzá hátam mellkasának, mikor tudatosul bennem, hogy nincs itt. Legalábbis nem látom. De akkor mi volt ez? Remélem csak az az ezer féle szag keveredik az orromban ami körül lengi a helyiséget.

avatar
II. Seattle-i Falka
Brother of the Moon

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : Jégkirálynő
Gif vagy kép :
Play-by : Blanca Suarez
Vonal1 :
Faj : Vérfarkas
Posztok : 76
Kor : 22

Lakhely : Seattle
Rang : Falkatag
User neve : N.
Vonal2 :
Családi állapot : Hajadon
Különleges képesség : Jó fegyverforgató vagyok.
Foglalkozás : Tanuló
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Rhys and Olga    Kedd Nov. 11, 2014 7:31 pm



Olga & Rhys



-Én? Javíthatatlan? Ugyan... csak egy kicsit mocskos a fantáziám -ahogy általában a korombelieknél lenni szokott. A legtöbben ilyen fiatalon legalább egy minimális szinten perverzek. A különbség köztem és köztük az, hogy míg közölük van, aki titkolja, engem nem érdekel ilyen szempontból más véleménye, tehát bátran kijelentem.
Egyébként meg sejtettem, hogy Olga nem vette volna észre a kettős jelentésű mondatot, ha nem hívom rá fel a figyelmét. Az esetek többségében ez így van. Az ember nem is gondolná, hogy félre lehet érteni, viszont a másik kijavítja saját magát. Én már csak a poén kedvéért is azt akartam, hogy észrevegye a „hibázást”. Legalább ezzel megint zavarba hozhattam, ezt pedig valamilyen oknál fogva nagyon élvezem, úgyhogy jó lesz, ha ehhez Olga hozzászokik Még számos olyan mondat van a tarsolyomban, amivel ugyanezt a helyzetet idézhetném elő, ha pedig a lány vevő rá, akkor nem fogom magamban tartogatni őket. A bratyóm mondjuk azt mondta nem jó, ha túlzásba viszem a perverzkedést, mert abból könnyen azt szűrheti le a csaj, hogy megint egy szimplán kanos hatökörrel van dolga. De Olgának szerintem már így is eleget bizonyítottam.
A parketten ráadásul érezhetően szikrázott körülöttünk a levegő, egész addig, míg a csaj el nem húzódott. Nyilván nem tudtam ezt hova tenni, még sosem kértek tőlem bocsánatot rögtön csók után. Ha mondjuk rálépett volna a lábamra, akkor mondjuk megértettem volna, de mivel erről szó sem volt... hát kíváncsian vártam a magyarázatát.
-De tudod, hogy szeretem a rámenős lányokat... illetve most már tudod -mosolyogtam amolyan „megnyugtatásképpen”. Tényleg nem zavart, hogy a kelleténél közelebb jött, akkor meg főleg nem, amikor éreztem magamon pár „vetélytárs” szúrós tekintetét. Nem hiába... rohadt ritka az ilyen jó csaj mint Olga. Tipikusan ellenállhatatlan alakja van, a kék szemeiért meg egyenesen élek-halok. Persze nála is vannak szebbek, de azért utcai viszonylatban bőven tökéletes. Nem modellt akartam felszedni... egyébként van, hogy pont ők nem jönnek be. Mindegyiket csont soványra koplaltatják és van egy határ, ami alatt nem tartom ezt szexinek. Ennyi erőből elmehetnék egy csontvázért aztán megkefélhetném azt és akkor ugyanazt a hatást érjük el...
-Semennyire, nyugi... -léptem Olgához közelebb, mire ő megfordult és nekem tolatott. Az első gyanúm az volt, hogy megijedt valamitől, úgyhogy miközben fogtam a kezemmel védően, körülnéztem a teremben és beleszagoltam a levegőbe. Néhány lélegzetvétel után egy ismerős szag csapta meg az orromat. Mintha már éreztem volna ezt nagyon közelről... de nem tudtam hova tenni, úgyhogy nem is törődtem vele.
-Mitől félsz ennyire? -kezdtem el a faggatózást. -Ne mondd, hogy semmitől, mert akkor ezt nem csináltad volna -utaltam rá, hogy reszketve bújt hozzám, mint egy félős kiskutya mikor jön a vihar.


▲ music ▲ 426 ▲ made by

avatar
II. Civil farkas
Brother of the Moon

animae scrinium est servitus

Play-by : Nolan Funk
Vonal1 :
Faj : vérfarkas
Posztok : 82
Kor : 22 év
Lakhely : Seattle
Vonal2 :
Családi állapot : egyedülálló
Foglalkozás : felszolgáló
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Rhys and Olga    Kedd Nov. 11, 2014 8:44 pm

Rhys and Olga




- Hát akkor ebben egyet értünk - mosolyom jelenleg vidám és életerős, viszont tény és való, hogy alkalmak adtán én se fogadom túl jól a sok perverzséget. Van aki nagyon könnyen túlzásokba tud esni, remélem Rhys nem tartozik ezek közé. Ha pedig mégis akkor jól nyakon lesz csapkodva és talán leszokik róla. Vagy nem, elvégre én magam mondtam, hogy javíthatatlan.
Arra viszont én magam se számítottam, hogy amint hosszabb, forróbb és kitartóbb csókba bonyolódunk, visszakozni fogok. És nem azért mert nem akarom, mert erről szó sincs. Ha valakivel akarnám ezt a dolgot akkor az Rhys, viszont túlságosan is belelkesültem, ami nem nyilvánult meg másban mint, hogy egész közel húzódtam hozzá, s úgy karoltam át a nyakát miközben néha-néha körmeimmel a hátát cirógattam, mintha az életem múlna az ölelélésén, a csókján. Azon, hogy a közelében legyek, hogy érezhessem testének kellemes melegét, szívének ütemes verdesését mely erősről árulkodik és valamilyen szinten izgatottságról is.
Gyors bocsánatkérés és hebegés habogás után gyorsan kapok egy kis magyarázatot, hogy miért is ne húzódjak el tőle.
Nem akarom, hogy azt a következtetést vonja le, hogy egy rakás szerencsétlenség vagyok minden téren, és még egy szimpla csókot se tudok normálisan fogadni. Na ez esetben tényleg elásnám magam. Viszont meg kell hagyni, hogy elég járatos vagyok már bizonyos dolgokban és nem csak abból kiindulóan, hogy annak idején mit csináltak velem.
- Ez azért megnyugtató - ennyit tudok csak kinyögni mielőtt még megérezném apám szagát melyet mintha izzó vassal véstek volna a tudatomba. Még az efféle pacsuli, izzadtság és ki tudja még, hogy milyen bombával megsorozott épület mélyéről is megérzem.
Nem meglepő hát, hogy miután közelebb lépünk egymáshoz, máris sarkon fordulok, hogy így szemlélhessem a helyiséget. Az először fel se tűnik, hogy közben Rhysnek tolatok, kinek megérzem kezét magamon. Legalább az ő jelenléte megnyugtat valamennyire.
Nem akarom elhinni, hogy ide is követett. Azt pedig főleg nem, hogy "véletlen egybeesés az egész". Mert akkor tényleg megeszem a kalapomat.
Mély sóhajjal fordítottam félre a fejem annyira, hogy javarészt csak hozzá intézzem a szavaimat, hisz másnak semmi köze hozzá.
- Apám szagát éreztem - rendezem le ennyivel, miközben ismerős kék szempárját keresem a jelenleg véglenül torzuló perspektívában.
- De biztosan csak tévedtem... sajnálom, nem akarom elrontani ezt az estét - fordulok hozzá miközben kezemet mellkasára simítva temetem arcom a nyakába, hogy illatával teljesen teleszívhassam egy pillanatra teljesen összeszorult tüdőmet. Kell a biztonság érzet. Szükségem van rá, s ha ezt ilyen módon kaphatom meg, akkor csak tessék! Állok elébe.
Miközben úgy ölelem szegény srácot, mintha tényleg ő jelentené számomra a végső nyugalmat, igyekszem a lehető leggyorsabban kitörölni apám gondolatát a fejemből. Azt a kellemetlenséget, a fájdalmat amit okozott.
Elszórt, már-már finomodott reszketéssel húzódok el tőle végigsimítva az arcán.
- Egy percet kérek. Rendbe szedem magam - gondolok itt a mosdóra, hogy kicsit megmossam az arcom és a társaik. Ha rábólint akkor elindulok a feltüntetett helyiség felé. Lekanyarodva egy kis folyosóra fonom rá a kezem a kilincsre, mígnem valaki megragadja a csuklómat és kemény mellkasához ránt.
És itt van! Tényleg jól éreztem a szagát!
Ám a sikítás abban a pillanatban belém fagy, ahogy hatalmas keze a számra tapad és beránt egy másik helyiségbe, ami ez esetben... fogalmam sincs, hogy mi? Talán egy raktár szoba? Elvégre hol tartanának máshol poharakat és pezsgőket, ha nem ott?
Vadul kapálózva próbálom elérni, hogy letegyen végre, s amint cipőm sarkával célt is érek valahol a lábszára vagy a térde környékén ellők magától. Egy asztal szélénél érek célt, amibe belekapaszkodva fordulok meg, hogy láthassam arcát.
Szemei szinte vérben forognak, mintha feltett szándéka lenne kinyírni engem.
- Mit akarsz még tőlem, mond?! Mit akarsz? Nem volt elég a múltkori? - hangom bár remeg, mégse a kétségbeeséstől, sokkal inkább a féktelen haragtól. Szinte köpöm a szavakat melyek meglehetősen reszelősen hatnak. Nem vékonyodott el, nem finom és óvatos, vagy siránkozó. Haragos.
- Miért vagy ilyen velem szépségem? Csak megakartalak látogatni... hisz van egy kis elintéznivalónk.
Mutat a szemére, amibe múltkor olyan ügyesen belemartam. Fogalmam sincs, hogy mi történt vele azóta, lát-e vagy sem, de annyi biztos, hogy nincs jó kedvében. Ez már csak a tartásából is könnyedén kivehető.
Szinte fölém tornyosul ahogy egyre közeledik hozzá, én pedig a fal és az asztal közé szorulva mozdulni se tudok...
Vaskos ujjai a hajamba markolnak ezzel kibontva a kontyomat, hogy aztán mell alá érő hajam könnyed fátyolként hulljon ki a csatok szorításából.
- Ne csináld - suttogom reménykedve.
- Miért? - duruzsolja a fülembe elég közel hajolva hozzám, miközben undorító pofája az arcomhoz ér, keze pedig végigsimít az oldalamon.
- Gyönyörű ez a ruha. És te is az vagy...
- Undorodok tőled! - szakad fel belőlem rekedten és dühösen miközben könnyek gyűlnek a szemembe majd kirántva magam a kezeiből a pezsgővel teli asztal felé rohanok remélve, hogy az megvéd. De mit is gondoltam?
Szemei jegesen villannak meg, halvány, szinte az átlátszó jég érzetét keltik. Hideg és élettelen. Karmai és fogai megnyúlnak, s olyan gyorsan szeli át a közöttünk lévő teret, hogy lehetőségem sincs felfogni. Kezeimmel rögtön magam elé csapok, hogy felfogjam a súlyát, hogy ne érjem el hozzám. Végül csak azt érem el, hogy a kezeimmel leverem a pezsgőket és poharakat melyek hangos csörömpöléssel hullanak a földre és robbannak üvegszilánkok millióira.
- Ne kekeckedj velem, Olga! - rivall rám s kirúgva a bokámat hangos csattanással terülök el a földön. Tisztán érzem, ahogy a szilánkok a bőrömbe vájnak, s apró vérfoltokat hagynak a pezsgők és borok szétfolyt kavalkádjában. Ennek a baromnak miért mindig lábra kell mennie? Miért kell, hogy mindig földre kerüljek?

avatar
II. Seattle-i Falka
Brother of the Moon

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : Jégkirálynő
Gif vagy kép :
Play-by : Blanca Suarez
Vonal1 :
Faj : Vérfarkas
Posztok : 76
Kor : 22

Lakhely : Seattle
Rang : Falkatag
User neve : N.
Vonal2 :
Családi állapot : Hajadon
Különleges képesség : Jó fegyverforgató vagyok.
Foglalkozás : Tanuló
Felöltött alak :
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Rhys and Olga    



Sponsored content
animae scrinium est servitus

Vissza az elejére Go down
 
Rhys and Olga
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Ώ IMMORTALIS.OSCULUM :: Other times
Alternatív játékhelyszínek, hogy a fantáziád szárnyalhasson
 :: Privát játékok
-