Felhasználónév
Jelszó
Automatikus bejelentkezés 
:: Elfelejtettem a jelszavam!



Utolsó hozzászólások
Az utóbbi tíz üzenet
Quintus C. Dolabella
Vas. Jún. 11, 2017 10:20 pm
Maya Brändström
Szer. Május 24, 2017 8:29 pm
Maya Brändström
Csüt. Jún. 16, 2016 9:42 am
Cassandra
Vas. Ápr. 24, 2016 7:28 pm
Norah Sommers
Csüt. Márc. 31, 2016 10:11 pm
Lucretia Mantova
Csüt. Márc. 24, 2016 12:52 pm
Lilith
Szer. Márc. 16, 2016 8:21 pm



Suttogó hangok
Üzenj másoknak • Ne hirdess!




Share | 

 Kegan & Céleste; let's talk about business




Tárgy: Kegan & Céleste; let's talk about business   Hétf. Ápr. 20, 2015 8:36 pm



to Kegan
Persistence. Perfection. Patience. Power.
Prioritize your passion.

Az az olyannyira szeretett vancouver–i levegő, melyet mindketten oly` kedvtelve szorítunk ki a tüdőnkből – vagyis, technikailag csak ő.. – épp most telítődik meg egy savas, csípősebb pikantériájú illattal, mit hétköznapi nevén hányásnak neveznek az emberek. Kitévelyeg a pub ajtaján a hányavetett gyomorsorsú, páratlan egyedpéldánya fajának azzal az oldalt felnyírt hajával s lábközépig érő nadrágüleppel; hol marad a régi jó barátunk a természetes kiválasztódás? Agyállománya éppen csak annyira ép, hogy az illemnek megfelelően a bevezető járdaszakasz mellé helyezze el felkavarodott, alkoholban bővelkedő pépét, mely immáron nem léphet az emésztés következő fázisába. Kifejezetten örvend lelkem, amiért ilyen jelentéktelen dolgokkal már nem szükséges foglalkoznom; hetyke örömmel lököm meg hátának közepét a mutatóujjammal s lám, az egyensúlyérzéke felmondja a szolgálatot. Apró kis rásegítés csupán, hogy vízszintesbe kerüljön; ilyenkor a gyereknek az ágyban a helye – anyja helyett anyjaként lövöm neki a pizsit s mint, ki jól végezte dolgát lépek tovább. Utolsót intve Desmond–nak, aki az autóból várta a búcsújelet; azon nyomban tudni fogja, ha szükségem lesz rá a későbbiekben, addig is hadd foglalja le magát a keresztrejtvénnyel, mit kifejezetten az ő kedvéért hagytam a hátsó ülésen..
Jó kedélyállapotom feltűnő, már–már szemet szúróan az, de hogy valóban az igazságot mutatja–e.. A választ nehéz lenne megállapítania bárkinek is; jobb nem is firtatni, jobb kiélvezni az ilyen értékes pillanatokat és megragadni a kedvességemet. A benti atmoszféra remekül illeszkedik hozzá; vidám rikkantás hallatszódik a csocsóasztal felől..
A bőrkabátot lecsúsztatom a vállamról, miközben körbe nézek a belső tér tagjain, első sorban asztalain, melyik lenne a legmegfelelőbb, a legtávolabb lévő a túloldali ricsajtól; ilyetén időzik el fekete szembogaram az egyik lakkozott asztallapon, mely fölé három úriember hajol, öltönyüket a széktámlára hajtva. Tökéletes. Kimért léptekkel közelítem meg a csábos helyet, hogy minden figyelmeztetés nélkül hajolhassak át egyikőjük válla felett, egyenest a füléhez. Ujjaim a vállába marnak, enyhe nyomatékkal, de egyelőre koránt sem kellemetlen fájdalomérzetet okozva törékeny porhüvelyének. Elképesztő milyen törékeny lények..
– Köszönöm, hogy melegítették a helyemet; most távozhatnak.. – szikraként jut eszembe egy apróság, mielőtt rájuk kényszeredő meggyőzésem felállítaná őket székeikből. – ..illetve, még előtte gondoskodhatnak a hölgy italáról. A legjobb scotchból egy üveggel, egy.. nem is, két kristálypohárral szervírozva, mondjuk most..? – megpaskolom a széles vállakat és körbehordozom a tekintetem mindannyiójukon, egynek se jusson az eszébe más megoldást választani. Békésen járok el, ugyanezt várom el tőlük, mit jól betanított schnauzer módjára végeznek el; a széket is kihúzzák szerénytelen személyemnek, mi különösen megalapozza jó kedvemet. Nincs egyéb teendőm, mint elfogadni és kényelembe helyezni magam mindaddig, míg várva várt asztaltársam megérkezik, mely ha minden igaz legfeljebb öt percen belül esedékessé válik a megbeszélt időpontnak eleget téve. Nehezen tolerálom a késést, tán letörné a hangulatomat is a kis ír kocsmában..


avatar
IV. Seriff
I am your dirty dreams

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : Queen Bitch
Gif vagy kép : No grave can hold my body down.
Play-by : Alexandra Park
Vonal1 :
Faj : vámpír
Posztok : 13
Kor : 1397
Lakhely : Vancouver
Rang : Vancouver seriffje
User neve : Hyde
Vonal2 :
Különleges képesség : tökéletes regeneráció; elpusztíthatatlanság
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Kegan & Céleste; let's talk about business   Szer. Ápr. 22, 2015 6:25 pm




Apám megtanította, hogy csak az olyanok véleményével foglalkozzak, akik számítanak ebben a világban. Amióta meghalt, ezen személyek száma egészen megcsappant. És ez a kis "partner" nem tartozik bele a rövidke kis listába .Milyen jót tudnák vele szórakozni. Nem vagyok az a kimondottan szadista alkat (megint hazudok!), szeretem gyorsan és egyszerűen lerendezni a kérdéses ügyeimet, de ezzel itt... Szerintem napokig el tudnék lenni egy pincébe zárva. Kiről beszélek? Egy vámpír nőci...a helyi seriff. Ha én nem piszkálok bele a levesébe, ő se köp az enyémbe. Hogy jó ez így? Addig amíg nincs az utamban, addig nem foglalkozok vele. Gyűlölöm a vámpírokat, ez tény, de a haszon, az haszon....
Talán nem kell ahhoz már évszázadok óta ismerni a rusnya képemet, hogy valaki lássa rajtam, hogy nem rólam mintázták a türelem szobrát. Sem a festményét, sem a medálját, sem pedig a fogalmát. Nem szeretek sem késni, sem korán odaérni. De idegesít a tudat, amiről tárgyalni fogunk. Hogy lelkes vagyok? Pocsék hangulatom van.
Gyors és tiszta melót akarok. Legalább is, ami engem illet. Mindenkinek szíve joga annyit lovagolni egy témán, amennyit akar, csak ne várja el, hogy partner legyek, mert ahhoz viszont vajmi kevés türelmem akadt. Félelmetesen békés tudtam lenni, az azonban már más lapra tartozott, hogy ez milyen könnyen és gyorsan volt képes felborulni. Sose a türelmemről vagy a béketűrésemről voltam híres, hiába, de minden családba kell ilyen is. Jobban belegondolva, Frederic-el együtt a miénkben így kettő is akad.
Ugyanazokat a sebeket viselem a mai napig, amiket gyermekkoromban kaptam az élettől és adom tovább mindenkinek, aki az utamban áll. De ma... Ma már nem félek. Nem rettegek, nem érzek és nem sajnálok, mert bennünket sem sajnált senki anno, és ez jó. Ez az egyetlen kulcsa az előrehaladásnak. Ma már senki sem parancsolhat nekem.
De azt tudom, hogy a nő nem kockáztatna meg olyasmit, ami neki lenne szar, van esze - még akkor is, ha hosszú a haja. Nem szeretem, ha csesztetek valakit és visszapofázik. Főleg akkor nem, ha a vakmerőségéhez merő hígagyúság is társul. Rengetegen ismernek, tisztelnek is, de van aki még mindig keresi bennem a szikrát. Sokat caplattam már, még akkor is, ha nem haladtam valami tempósan. Nem biztos, hogy bölcs dolog lenne beleszaladni most egy balhéba, de én és a bölcsesség kurvára nem járunk kéz a kézben. A csata az csata, megvívom bárhol, bárkivel. Semmilyen állat nem élhet hierarchia nélkül, még a halandók liberális szószólói sem képesek belátni, hogy az általuk köpködött demokrácia sem csinál mást, csak rendetlenséget. Mindenkinek joga van meg fene nagy elvárásai, de a birka is csak nyájban életképes!
Sejtelmem sincs, hogy Celeste miért hitte régebben, hogy megfutamodnék egy vele való spontán találkozástól. Rosszul venné ki magát, ha bárkivel szemben is így éreznék, nyilván akadt, akivel nem szívesen osztanám meg az asztalt, ám az elől se menekülnék el. Legfeljebb öt percet követően magára hagynám, mert nem kívánatos a társasága. Sose szoktam sokat beszélni, általában cselekszem, s valahol frusztrál, hogy szavakkal, diplomatikusan kell valamit megoldanom. A hangsúly azon van, hogy "kell". A szükség nagy úr, nagy ellenség. Utálom. De ez van. Meg hát, hol máshol kellene keresnem a vámpírt, mint abban a proli kocsmában, ami csak azért nem esik össze, mert csupán a rosszmájúságom színezi tákolmánnyá. Az elmémben már vagy ezerszer összeromboltam. Két perccel a találkozásra megbeszélt idő előtt léptem be a helységbe, körülnéznem sem kellett, egyből megcsapta az amúgy is érzékeny orromat az a bűz. Tehát az asztalhoz lépdeltem komótosan, leültem a hölggyel szemben és ridegen meredtem tekintetébe. Meghagytam azt a néhány, feszülten gyilkos pillanatot, de aztán...
- Nos, félre téve az udvariasságot, kezdjük rögtön az elején. - hol máshol?!




avatar
III. Vancouver Alfa
Brother of the Moon

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : BIG BAD WOLF
Gif vagy kép : animae scrinium est servitus
Play-by : Joseph Morgan
Vonal1 :
Faj : Vérfarkas
Posztok : 43
Kor : 1301
Lakhely : Vancouver
Rang : Alfa
Vonal2 :
Foglalkozás : Maffia Vezér
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Kegan & Céleste; let's talk about business
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Ώ IMMORTALIS.OSCULUM :: Washington state
A játéktér legfontosabb városai
 :: Vancouver városa :: Bárok & Klubok :: The Lennox Pub
-