Felhasználónév
Jelszó
Automatikus bejelentkezés 
:: Elfelejtettem a jelszavam!



Utolsó hozzászólások
Az utóbbi tíz üzenet
Quintus C. Dolabella
Vas. Jún. 11, 2017 10:20 pm
Maya Brändström
Szer. Május 24, 2017 8:29 pm
Maya Brändström
Csüt. Jún. 16, 2016 9:42 am
Cassandra
Vas. Ápr. 24, 2016 7:28 pm
Norah Sommers
Csüt. Márc. 31, 2016 10:11 pm
Lucretia Mantova
Csüt. Márc. 24, 2016 12:52 pm
Lilith
Szer. Márc. 16, 2016 8:21 pm



Suttogó hangok
Üzenj másoknak • Ne hirdess!




Share | 

 Holloway & MacConnach




Tárgy: Holloway & MacConnach   Hétf. Júl. 06, 2015 11:35 pm

a jövendőbeli vadászkisasszonynak,
1930-as évek előtti/környéki évek, London
a teljes átírás után már csak erre futotta :cry2: :scary:

Általában nem habozott, amikor csinos fehérnépek becserkészéséről volt szó, ám amikor a kiszemelt hölgyemény a várttal szöges ellentétben egy elegáns szórakozóhelyre fordult be, megtorpant. Gondolhatta volna – morgolódott magában szemet forgatva miközben tekintete végigsiklott viseletes öltözékén. A kabátja szinte ronggyá használta csüngött, lógott széles vállain, nadrágjára is ráfért volna egy foltozás ráadásul sáros lábbelije sem éppen arról adott tanúbizonyságot, hogy viselője kíméletesen hordta volna – s mindezek mellett még szó sem esett tükörben megjelenő arcáról melyet jó néhány hetes – hónapos – arcszőrzet és hajzat keretezett. Nem csak elegáns úrnak nem nézett ki, hanem még a középosztály béli szegény körülmények között élő férfiemberre sem, inkább olyannak tűnt, mint akit évek múltával most ráncigáltak a bánya mélyéről. Mocskos volt. Nem mellesleg pedig különös szagtól bűzölgött, a romlott tojáséhoz volt hasonlítható leginkább.
A sarok mögött megbújva állt, várt és figyelt.
Érezte magán az úri népek megvető és kérdő tekintetét – egyikük még hozzá is szólt volna, ha nem vet a mogorva vénemberre egy megsemmisítő pillantást, minek következményeképpen inkább továbbállt. Hallotta, ahogyan összesúgtak a háta mögött és egymásnak teszik fel a kérdést, hogy vajon mit keres egy hozzá hasonló jöttment Londonnak ezen a részén, merthogy ennek a gaztevőnek is a mocsokban lenne a helye a többi között, ahelyett hogy idejönne éhezni és kéregetni, netalántán haramiaként fosztogatni. Ezen szavakat halk morgás kísérte. A vadállatnak nem tetszettek a szavak, kiváltképpen mikor bestia szóval illették őt. Neki sem tetszett, azonban ő felül kerekedett az úri nép hanghordozásán és inkább nem törődött velük.
Kissé előrébb lépett.
Csakhogy a kérdésre választ adjon az ok kiváltképpen egyszerű és igencsak figyelemreméltó volt – nem pusztán csak a nő zsenge kora és bájos orcája ragadta meg figyelmét, hanem annak éjszakai tevékenysége is mely során egymásba botlottak – feltétlenül érdemes megjegyezni, hogy a nő éppen vadászott. Nem vaddisznóra vagy szarvasra néhány kutyával, mint ahogyan azt az előkelő urak tették, hanem valami egészen másra. Nagyobb vadra fájt a foga. Feltehetőleg vámpírra, netalántán vérfarkasra – micsoda bunda készült volna szőrzetéből, ha egy töltet eltalálja! Még szerencse, hogy míg ő figyelte a nőt és kísérőjét addig őt nem vették észre.
A türelem gyakorlása nem tartozott erényei közé.
Nem tétovázott tovább.
A szórakozóhelyen megannyi különös illat csapta meg. Dohány, férfi arcszesz és tömény női parfüm csiklandozta érzékeny szaglószervét. Rosszallóan húzta fel az orrát.
– Miss. Holloway, ha jól sejtem. Ha nem bánja, helyet foglalnék. – Az engedélyt meg sem várva kihúzta a széket a nővel szemben és kényelmesen helyet foglalt, minek miután meggyőzte az ajtóban álló pali madarat, hogy a nővel van megbeszélnivalója, ami tulajdonképpen még csak nem is volt hazugság. – Remélem nem fogja csevejünket más kelletlen társasága megzavarni.
Jól láthatóan nem azért ült eme asztalhoz, hogy báj csevegjen. Ugyan, elsősorban magát, aztán másodsorban nem untatta volna a nőt, kiváltképpen, mert ennél érdekesebb témájuk is akadt. Mesebeli szörnyek és egyéb hasonlók ínyencségek. S hogy mi célból foglalt helyet az asztalnál és miért pont a nő asztalnál? Az utóbbira a válasz egyszerű volt; zsenge kora az ő hasznát szolgálta azzal, hogy még nem tanult meg különbséget tenni ember és embernek látszó lény között, melynél fogva adott a válasz az első kérdésre: puszta unalomból felmerült benne a gondolat, hogy mi lenne, ha ő tanítana meg vadászt vadászni.

avatar
Hibrid
Two sides, one soul

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : ☥ big bad hybrid
Gif vagy kép :
Play-by : ☥ michiel huisman
Vonal1 :
Faj : ☥ hybrid
Posztok : 21
Kor : ☥ 812
Lakhely : ☥ here and there
Rang : ☥ civilian
User neve : ☥ lüszipposz [nyugalom, nincs mentáils zavarom, pusztán tetszik a görög szobrász neve *-*]
Vonal2 :
Családi állapot : ☥ i hunt my ex wife
Foglalkozás : ☥ the list is too long; merchant, mercenary, priest, doctor... anything you need
Felöltött alak : ☥ black furry hybrid-werewolf
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Holloway & MacConnach   Csüt. Júl. 09, 2015 11:48 am



Scrymgeour and Zephiryne
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Sokan nem is sejtik, hogy miféle nővel van dolguk mikor belép az elegáns, a ranglétra magasabb fokain helyet foglaló emberek közé. Bár ő maga soha nem tartozott a pénzesek közé, William mégis minden alkalommal elintézi, hogy megkapja a megfelelő mennyiségű pénzt a saját jólléte érdekében. Elég keveset találkoztak az elmúlt időkben, épp ezért nem meglepő az se, hogy teljesen elhidegedett a férfitől. Ez persze annyiban jelent csak jót, hogy nem akarják a vadásztársai megint legyilkolni szerencsétlent. Megszokta már, hogy állandóan a fejéhez vágják, hogy mekkora bolond amiért képes volt egy farkassal összeszűrni a levet, felelőtlennek és meggondolatlannak nevezik minden egyes alkalommal mikor csak az eszükbe jut. Még okot se kell adnia arra, hogy ismét felemlegessék, amikor úgy gondolják van valami ami nem tetszik nekik Zephiryne szokásaiban vagy tetteiben akkor megemlítik a Willel való kapcsolatát. Mondania se kell, hogy unja és ilyenkor sötét haját is képes lenne szálanként kitépni, de már megtanulta kezelni. Tudja, hogy kell elengednie a füle mellett, legyinteni egyet és csinálni azt amit elkezdett.
Elegáns ruhában érkezik mely egy gyöngyház színű kosztümruhát jelent. Felső része teljesen ráfeszül dús keblű felsőtestére, fényes nadrágja pedig combközéptől lefelé haladva kiszélesedik. Kerekded fenekét kiemeli a nadrág szabása és az alatta lévő, emelt derekú csipkés alsónemű. Csak, hogy ne legyen túl illetlen, vállát se hagyta teljesen fedetlenül így egy tengerészkék, elegáns szabású kosztüm felsőt vett magára amit most egy kedves tekintetű úriember segít le róla. Sötét tincsei hullámos fürtökben cirógatják a vállait és hátának azon részét amit nem takar a ruha.
Apja egy eddig ismeretlen vérfarkas után küldte ide, hogy szerezzen róla infókat, vészhelyzet esetén pedig valamilyen úton-módon riasztania kell őket.
Nőies mozdulattal keresztbe teszi a lábait minek után leül az egyik asztalhoz. Próbál kicsit szélre kerülni, elvégre a nagy tömeg közepéről nem fog észre venni senkit akiről csak sejtené, hogy nem hétköznapi. Figyelni fogja a gesztusokat, a mozdulatokat hisz ha ő maga is meglehetősen erősnek érzi a pacsuli és az izzadság szagok, akkor vajon, hogy fog erre reagálni egy farkas?
Az elé letett pohárba öntött ital nem nyeri el a tetszését, így ahelyett, hogy azt megragadná és a szájához emelné, inkább a menet közben hozzá érkező leginkább csavargónak nevezhető férfire emeli mélybarna tekintetét.
Vékonyra szűkítve mandulavágású szemeit, végigméri a fazont és gyanakvása csak azért ugrik az egekbe, mert tudja a nevét. Végezetül viszont csak biccent jelezve, hogy őt nem zavarja, ha leül... nyilván akar valamit.
- Ne aggódjon, Mr.... - hallgatással jelzi, hogy fogalma sincs mi a neve, így ha a férfi közli vele, hogy kicsoda, hozzáteszi a nevét és folytatja - ha rajtam múlik akkor senki nem fog zavarni. De előtte tudni szeretném, hogy kicsoda ön és mit akar tőlem. Honnan tudja a nevem? - lágy, kellemes hangja kíváncsi és tárgyilagos egyszerre, viszont semmi közömbösséget nem lehet felfedezni benne.

avatar
III. Mentor
You don't have to be afraid

animae scrinium est servitus

Gif vagy kép :
Play-by : Gemma Arterton
Vonal1 :
Faj : Kiválasztott
Posztok : 37
Kor : 105
Lakhely : Seattle
Rang : Mentor
Vonal2 :
Családi állapot : Bonyolult. Hajadon, özvegy, ki tudja már?
Különleges képesség : Szuper reflexeim vannak. (Jobb, mint bármelyik fajé)
Foglalkozás : Gyerekorvos
Felöltött alak : Az ég megáldott dús ajkakkal és keblekkel, minek bármit is magamra ölteni ami más?
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Holloway & MacConnach   Vas. Júl. 12, 2015 6:37 pm

– Mr. MacConnach. – segítette ki készségesen a nőt.
Minek miután kényelmesen elhelyezkedett a széken, mogyorószín szemeit végigvezette az elegáns szalonon; nem kizárólag a berendezés, hanem a jelenlévők és az itallapon lévő árak is arról árulkodtak, hogy igencsak kevesen engedhették meg maguknak ezt a fajta luxust. Az itt lévők többsége nem véletlenül nézte meg őt, ugyanis szedet vetett megjelenése nem árulkodott egyébről minthogy igencsak a zsebe mélyére kellett volna nyúlnia ahhoz, hogy elő tudjon halászni néhány aranyszín érmét mely fizetőeszközként szolgált volna az erős kávéért. Megengedhette magának a méregdrága egyénileg szabatott zakót és nadrágot – noha ez alkalommal is így volt, mindössze mostanra elnyűtte őket az idő, így hát a látszat és ítélkezés ellenére igenis volt mit a tejbe aprítania köszönhetően évek kemény munkájának, ugyanis ma – ha díszpinty szerepében óhajtott volna tetszelegni, terpeszkedni – akkor ő maga is éppen ezen népségek közé tartozhatott volna. Végignézett rajtuk, s felhorkantott, majd még egyszer mikor maga elé képzelte azt, hogy mi lenne a közéleti munkája – nem szívesen tervezett volna hajókat vagy harcászati eszközöket és ebben a zavaros időkben nem szívesen vett volna részt a politikai életben sem, elvégre azt még sem mondhatta, hogy zsoldosként tevékenykedik és különféle teremtményekre vadászik.
Amint befejeztem a terem vizslatását a nőre emelte a tekintetét.
– Szerénységem meglehetősen szemfüles, ha arról van szó. A többi kérdésére pedig mit mondhatnék? Jótevő segítő hírében állok, aki szemtanúja volt annak, hogy az éjszaka leple során távozik otthonából, hogy… – kissé túlságosan bizalmaskodóan hajolt közelebb a nőhöz – … különleges elfoglaltságon találjon magácskának melyben akár a segítségére is lehetnék. Jobb kezemet nyújtom, hogy egy napon, majd kiváló vadásszá váljon, s mindezért cserébe nem várok egyebet, minthogy elviselje a fejmosást és elűzze az unalmat az életemből azzal, hogy célt ad neki. – Akadt szavaiban, olyan szó, amelyek igazak voltak s nem pusztán csak hazugság jött ki ajkain, mint a legtöbbször úgy általában. Nem volt kenyere a hazugság, ugyanakkor alkalomadtán visszatartotta az igazságnak egy részét melyről úgy ítélte, hogy a későbbiek során hasznára lehet. A nő előtt mindössze csak azt szándékozott eltitkolni, hogy ő nem pusztán vérfarkas, hanem félvér szerzet, köszönhetően alávaló alkujának. A nő még fiatal volt, aligha tudott volna különbséget tenni ember és embernek látszó lény között, kiváltképpen, ha amaz nem propagálta valós énjét – alkalmanként még a legjobbak is megtéveszthetőek voltak.
– Tudja, kisasszony, magácska még fiatal és az öreg kópé, akinek a társaságában volt, aligha lehet képes arra, hogy megvédje Önt. Mindenki felett eljár az idő, s a múltbéli tapasztalatok elavulttá válnak. Én legfeljebb kétszer vagyok idősebb magácskánál, nem mellesleg világ járta vadász vagyok, akinek a célja, hogy vadásztársaságot alapítson a szörnyetegek ellen.
Elmerengett, hogy elég meggyőzőek voltak a szavai, végül mint általában most sem jutott másra, minthogy igen, elvégre a hazugság valóban szemrebbenés nélkül ment neki, mindezek mellett, amikor szükségesnek érezte, hogy nyomatékosítsa tulajdon szavait mélyen a nő tekintetébe mélyesztette sajátját. A bestia most nyugodt volt benne, hiszen napokkal ezelőtt volt telihold, így volt ideje, hogy kitombolja magát, mondhatni most töltötte a délutáni teaidejét.

avatar
Hibrid
Two sides, one soul

animae scrinium est servitus

Egyedi Titulus : ☥ big bad hybrid
Gif vagy kép :
Play-by : ☥ michiel huisman
Vonal1 :
Faj : ☥ hybrid
Posztok : 21
Kor : ☥ 812
Lakhely : ☥ here and there
Rang : ☥ civilian
User neve : ☥ lüszipposz [nyugalom, nincs mentáils zavarom, pusztán tetszik a görög szobrász neve *-*]
Vonal2 :
Családi állapot : ☥ i hunt my ex wife
Foglalkozás : ☥ the list is too long; merchant, mercenary, priest, doctor... anything you need
Felöltött alak : ☥ black furry hybrid-werewolf
Vonal3 :
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése



Tárgy: Re: Holloway & MacConnach   



Sponsored content
animae scrinium est servitus

Vissza az elejére Go down
 
Holloway & MacConnach
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Ώ IMMORTALIS.OSCULUM :: Other times
Alternatív játékhelyszínek, hogy a fantáziád szárnyalhasson
 :: Visszatekintés
-